Az idős gazdálkodók kiöregednek, a fiatalok pedig már nem hajlandóak folytatni a nagyon sok bizonytalanságot rejtő, ráfizetéssel, illetve rengeteg munkával járó állattenyésztést vidékünkön, így Bácskossuthfalván és Pacséron is ez a helyzet – tuduk meg dr. Tóth Tibortól, a bácskossuthfalvi Állatorvosi Állomás vezetőjétől.
Dr. Tóth Tibor, a bácskossuthfalvi Állatorvosi Állomás vezetője (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
- A velünk együttműködő állattenyésztők átlagéletkora 60–65 év. Talán még vannak fiatalabbak, akik malacneveléssel foglalkoznak, de mondjuk a tehenészet, a kisgazdaságokban történő tejtermelés eltűnőben van a két faluban. Az ágazat állapotát jellemzi, hogy azok a gazdaságok, amelyekben nagyban foglalkoznak tejtermeléssel, az utóbbi egy évben csökkentették az állatállomány számát. Sajnos olyan, velünk korábban együttműködő fiatal családról is van tudomásunk, amely felszámolta az eddigi tevékenységét és külföldre távozott. Csupán 900 fejőstehenet regisztráltunk az idén Pacséron és Bácskossuthfalván, a múlt évi utolsó adatainkkal összehasonlítva 200-zal van kevesebb, és minden eddigi nyilvántartásunktól alacsonyabb egyedszám. Nekünk hetente jegyzőkönyveznünk kell az állatokat, és azt a gazdaságot is vezetnünk kell, amit felszámoltak. Az adataink alapján egy év alatt hétről hétre 10-12 fejőstehénnel kevesebbet jegyeztünk az elmúlt hónapokban. Az, hogy egyre kevesebben foglalkoznak állattenyésztéssel, sajnos a mi munkánkat is ellehetetleníti – nyilatkozta az állatorvosi állomás vezetője, akitől az iránt érdeklődtünk, hogy szembesültek-e már korábban ekkora mértékű állománycsökkenéssel.
- A 2000-es évek elején a tej felvásárlási árának csökkenése miatt volt egy nagy visszaesés, de az nem volt ennyire drasztikus. A tej átvételi ára 24 dinár, plusz az az alig valamennyi tejprémium, ami kb. 15 éve változatlan, miközben minden más – még a tej bolti ára is – az egekbe szökött – hallottuk dr. Tóth Tibortól, aki rámutatott arra is, hogy a fejőstehenek számának csökkenése mellett a bikák száma viszont növekedett Bácskossuthfalván.
Bácskossuthfalván és Pacséron egy év alatt 200-zal csökkent a fejőstehenek száma (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
- A tenyésztők átlag 10-20 db bikát hizlalnak, viszont jelentősen növeli a statisztikát a PIK jószágállománya. A korábbi 1000 helyett manapság kb. 1800 bikát nevelnek. Ez viszont nem az állat árának emelkedése miatt van, sajnos erről nem beszélhetünk, hanem azért, mert a biogázüzemben felhasználásra kerülő állati trágyát megéri felhasználni az áramtermelésben – mutatott rá az állatorvos. Elmondta azt is, hogy Pacséron és Bácskossuthfalván jelenleg 955 bárányt és kecskét tartanak nyilván. Nagyobb számban a faluban működő vállalkozások nevelnek birkát, de az állami támogatásoknak köszönhetően a magángazdaságokban is enyhén emelkedett a számuk.
- Az utóbbi időben jelentkezett pályázati lehetőségek például a juhtenyésztésben megnövelték az egyedszámot, viszont a felvásárlók a nagyobb kínálatot látva drasztikusan csökkentették a felvásárlási árat, és érdeklődés sincs a jószágok iránt. Amint korábban élénkült a bárányok iránti kereslet, máris gyengültek a támogatási feltételek. Csökkent az állatok után igényelhető állami támogatás mértéke, illetve legalább 30 db egyedszámhoz kötötték. Hosszú időre visszamenőleg élősúlyban átlag 2,5-3 euróba került kilója, most pedig 210 dinár. Olcsóbb, mint a malac. A gyengébb tenyésztési feltételek miatt várhatóan csökkenni fog a juh egyedszáma is – fejtette ki dr. Tóth Tibor, akitől az állomás sertéstenyésztési statisztikái iránt is érdeklődtünk.
- A két faluban kb. 1500 kocát vettünk nyilvántartásba, a kistermelők átlag 5-6 vagy 10-20 kocát nevelnek. Kevesen, de vannak, akik 30 anyakocával foglalkoznak, főleg Pacséron népszerű ez az ágazat. A nyilvántartásba vett adataink alapján sajnos ezt az ágazatot is többen feladják, mert nem rentábilis – nyilatkozta az állatorvos, aki a két faluban bejelentett lovak számáról elmondta, hogy egy ideje 50 körül mozog, mivel ma is többen foglalkoznak lovak tenyésztésével, versenyeztetésével és lovas fuvarozással, főleg Bácskossuthfalván. Persze itt is az állami szinten szigorított tartási- és a falvakban szinte ellehetetlenített versenyeztetési szabályok miatt nem folytatják ezt a tevékenységet. Pacséron, de főleg Bácskossuthfalván – szintén a pályázati lehetőségeknek köszönhetően – az utóbbi évben enyhén megemelkedett a méhcsaládok száma, kb. 400-at tartanak nyilván a komoly méhgazdaságoknak köszönhetően.
