Vita a háborús emlékművekről

A napirendi pontra a parlamenti képviselők 583 módosítási indítványt nyújtottak be

mh

2018. június 25., 20:49

Kommentek száma 0 

A Köztársasági Képviselőház ma megkezdte a napirenden szereplő törvényekre benyújtott képviselői módosítási indítványok egyenkénti megvitatását. Ezúttal is több száz módosítási indítványt nyújtottak be a képviselők, s ezek közül a könnyített eljárásban történő foglalkoztatásra benyújtott 164, vagy a külföldön meghatározott időre foglalkoztatottak védelmével szabályzó törvényre 29, illetve a külföldiek foglalkoztatásával foglalkozó törvényre benyújtott 4, valamint a családtámogatásról szóló törvényre benyújtott 130 indítványból egyet sem fogadott el a kormány. A napirenden szereplő, a háborús emlékművekről szóló törvényre átadott 583 módosítási indítványból sem fogadott el egyet sem.

Marija Janjušević, a Dveri képviselője módosítási indítványában arra mutatott rá, hogy a törvény elnevezésében fel kell tüntetni, hogy a Szerb Köztársaság háborús emlékműveiről van szó. Kiemelte, ha már nem lehet ezeket az emlékműveket szerb emlékműveknek nevezni, legalább az államot nevezzék meg a törvényben.

Vladimir Đurić, az Önálló Képviselők Klubjának képviselője ezúttal is bírálta a Szerb Haladó Párt képviselőit, mondván, hogy több száz értelmetlen módosítási indítványt nyújtottak be erre a törvényre. Véleménye szerint a többségi párt ezúttal is előadást tart ezekkel a módosítási indítványokkal, hiszen maga a kormány is értelmetlennek tartja őket, de a képviselők sem szavaznak a saját kezdeményezéseikre. Ő ezt a hozzáállást a többségi koalíció részéről a munkarendi szabályzattal való visszaélésének nevezte, amivel a háborús áldozatokat, a hazaszeretet érzését gúnyolják ki, hiszen a háborús emlékműveket a káderállománnyal, a dinár értékének erősödésével, a mezőgazdaság fejlődésével, a turizmus és a gazdaság erősödésével veszik egy kalap alá.

Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője minapi felszólalásában arra mutatott rá, hogy ez a törvényjavaslat nagyon hosszú ideig készült. A tárgyalások a VMSZ képviselőivel még 2015-ben elkezdődtek, azóta azonban a törvény elnevezése is megváltozott. Mivel a törvény szövegének összehangolásában is részt vettek, így ők erre a törvényjavaslatra nem nyújtottak be módosítási indítványt.

– A VMSZ két javaslatot tett még a törvény előkészítési folyamatában: az egyik a háborús emlékművek eltávolítására vonatkozik, a másik pedig azoknak a feltételeknek a pontosítására, amelyek nem engedélyezik az ilyen jellegű emlékművek felállítását – emelte ki Kovács Elvira, és rámutatott arra, hogy a VMSZ javaslatára, ha egy emlékmű eltávolításáról született döntésre panasz érkezik, a bíróság elnapolhatja az emlékmű eltávolítását a panasz jogosultságának megvizsgálása idejére.

Ami pedig az emlékállítás tilalmát illeti, a törvény kimondja, hogy fasiszta, náci, soviniszta, szeparatista ideológiát támogató személynek nem lehet emlékművet állítani, és azoknak sem, akik a megszállókat segítették, illetve mellettük álltak. A VMSZ kérte, hogy azokat a személyeket, akiket időközben rehabilitáltak, a későbbiekben ne tekintsék ellenségnek.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége