A múlt hét végén a montenegrói Bečići tengerparti üdülőközpontban, az előkelő Splendid Hotelban találkoztak a nyugat-balkáni országok: Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia, Koszovó és Albánia pénzügyminiszterei, bankkormányzói, valamint a régió adóhivatalainak igazgatói. A NIN hetilap szervezésében és a JTI dohánygyár támogatásával hetedik alkalommal vitatták meg a régió pénzügyi-gazdasági helyzetét, a hatékonyabb adóbehajtás módszereit és a szürkegazdaság elleni közös fellépés lehetőségeit.
A találkozón részt vett pénzügyminiszterek és helyetteseik, valamint a főszervezők és támogatók képviselői, balról jobbra: Goran Pekez (JTI), Gashi Fatmir (Koszovó), Sanja Joikić (Bosznia-Hercegovina), Darko Radunović (Montenegró), Jelka Milićević (BH), Zoran Telekdija (boszniai Szerb Köztársaság), Aleksandar Vlahović (Szerbia) Milan Ćulibrk (a NIN főszerkesztője) - Gergely József felvétele
A találkozóra sajnos nem ment el Siniša Mali, Szerbia új pénzügyminisztere. A régió gazdasági helyzetét és jövőbeni kilátásait Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke vázolta fel.
A közgazdász szakember a fejlett országokhoz való lassú felzárkózást tartja a legnagyobb problémának. Szerbia és a többi nyugat-balkáni ország gazdasági teljesítőképessége, a bruttó nemzeti össztermék alig éri el a fejlett országok teljesítményének a negyedét. Ha a jelenlegi tempóban fejlesztjük a gazdaságunkat, akkor ideális esetben is ötven év múlva közelíthetjük meg az Európai Unió életszínvonalát. A borúlátó jóslatok szerint a jelenlegi szerb gazdaságnak száz év sem lesz elegendő a felzárkózásra.
A régióban jelenleg Montenegró gazdasági teljesítménye a legdinamikusabb, Koszovóé viszont a legstatikusabb. Vlahović szerint Szerbia és Montenegró gazdasága jobban teljesít, mint Bulgária és Románia teljesített az EU-ba való felvételük pillanatában. A régió gazdasági növekedése, a GDP tavaly 2,4 százalékot tett ki, 2016-ban azonban 3,1 százalékos volt. A nyugat-balkáni országok zöme csökkenteni tudta a köztartozások mértékét, és e téren Szerbia élen jár 10 százalékos megtakarítással. A külkereskedelem élénkülése tapasztalható, és ezt jó jelnek tartják a szakemberek.
Vlahović kulcsfontosságúnak nevezte az adózást elkerülő szürkegazdaság elleni harcot. A témához kapcsolódva Goran Pekez, a Japan Tobacco International korporációs és a balkáni térségért felelős tájékoztatási igazgatója hangsúlyozta, hogy a dohányipari termékekre kirótt jövedéki adó a régió országainak költségvetésében jelentős összeget tesz ki. Szerbia esetében a cigaretta jövedéki adójából töltik fel az államkassza 11 százalékát. Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában jelentősen növelték a dohánytermékek utáni adót, ami az illegális cigarettaárusítás felfutását hozta magával. Az adóbevételek növelése nem képzelhető el a szürkegazdaság visszaszorítása nélkül – mutatott rá Pekez.
A gazdaság teljesítőképessége csakis új beruházásokkal növelhető. Szerbiában az új befektetések mértéke éves szinten eléri a 18 százalékot, ebből a külföldi tőkebefektetés hét százalékot, az állami nagyberuházások pedig mindössze négy százalékot tesznek ki. A magántőke jelenléte egyre kifejezettebb, az összes befektetés harmadát adja Szerbiában. Az erősödő magánszektor gazdasági szerepvállalása egyre érezhetőbb, az államnak oda kell hatnia, hogy a magántőke tovább erősíthesse a gazdaságot.
A magánkezdeményezésekre és a közvállalatok további átszervezésére égetően szükség van. Az állami intézményrendszer hatékonysága még mindig távol áll az európai standardoktól. Amíg a csődeljárások Szerbiában 6–8 évig is elhúzódnak, addig például Amerikában legfeljebb hat hónapot vesznek igénybe. A gazdasági peres ügyek évekig elhúzódnak, ugyanezeket a fejlett országokban néhány hónap alatt lefuttatják – említette Vlahović.
A bankok gazdaságba való beruházásával kapcsolatban több vélemény is elhangzott. A veszteséges és csődbe jutott vállalatok körüli eljárás éveket vesz igénybe, és ez a nem lényegtelen körülmény óvatosságra inti a bankokat. Nálunk a csődbe ment cégek hitelezői legfeljebb a követeléseik 40 százalékát tudják behajtani, Amerikában azonban a duplája ez az arány. Az állam hatékony működése e téren is hagy kívánnivalót maga után. A bankok ilyen körülmények között kétszer is meggondolják, hova és mennyit fektessenek be, nehogy a tőkekihelyezés haszon helyett veszteséget termeljen.
A Bečići csúcstalálkozón Pradip Kumar Kapur, a Marylandi Egyetem professzora, az Intelect Design Arena tanácsadója a legnagyobb kihívások között a lakosság igényeinek növekedését, a gyors változásokat és innovációkat említette. A korszakos változásokra, újításokra valamikor száz év kellett, hasonló változásoknak ma 5-6 évente vagyunk tanúi. Gondoljunk csak a digitális bankrendszerre és pénzforgalomra. Aki e téren lemarad, a gazdasága hátrányba kerül, ezért mielőbb ki kell építeni a bakrendszer digitális infrastruktúráját.
A banktőke gazdaságélénkítő hatásával kapcsolatban a résztvevők egyetértettek abban, hogy az Európai Központi Bank kamatnövelése politikai döntés volt, aminek célja az eurozóna pénzügyi stabilitásának a megőrzése, a fejlődő gazdaságok számára viszont kedvező bankhitelekre van szükség. E téren Bosznia példája követendő. Az állam jelentős könnyítéseket, mindössze háromszázalékos kamatalapú hiteleket biztosít a befektetők számára, húszéves futamidőre. A bankoknak is követniük kellene ezt a gyakorlatot, amely növeli a beruházókedvet.
