Az igazságügyi és az állami szervek a gyermekekkel szembeni magatartásának témájában Igazságosság a gyermekekre szabva címmel tanácskozás kezdődött Palicson. A belgrádi Kriminalisztikai és Szociológiai Kutatások Intézete hagyományos, immár XXX. alkalommal megrendezett tudományos tanácskozásán bírák, ügyészek, egyéb igazságügyi tisztségviselők és társadalomkutatók vettek részt, illetve igyekeztek megosztani egymással tapasztalataikat. A vendégek a volt Jugoszlávia tagállamaiból, Magyarországról és Romániából érkeztek. A konferencia megszervezését a Tartományi Képviselőház, a Tartományi Ombudsman hivatala és az Igazságügyi Akadémia támogatta.
A tanácskozás középpontjában az Európa Tanács 2010-ben elfogadott, Gyermekbarát igazságügy (Child friendly justice) című dokumentuma állt. Utóbbi irányelveket fogalmaz meg a tagállamok számára azzal kapcsolatban, hogy milyen bánásmódban, hozzáállásban, jogvédelemben kellene részesíteniük azokat a gyermekeket, akik valamilyen minőségben megjelennek a különböző eljárásokban, legyen szó igazságügyi szervek, közigazgatási szervek, vagy egyéb állami szervek előtt folytatott eljárásokról. Mint elhangzott, a dokumentum irányelvei nem kötelező erejűek, viszont java részük kötelező erejű, Szerbia által is aláírt és ratifikált nemzetközi megállapodásokból is visszaköszön. A felszólalók elsősorban a büntetőjogi mércékre és gyakorlatra összpontosítottak előterjesztéseikben.
A rendezvény Snežana Sedlarnak, a Tartományi Képviselőház alelnökének köszöntőjével kezdődött. Mint kiemelte, mivel a gyermekjogok az emberi jogok családjába tartoznak és utóbbiak védelmét a képviselőház egyik központi feladatának tartja, nem volt kérdéses, hogy az intézmény támogassa a tanácskozás megszervezését. A politikus szavai szerint a Tartományi Képviselőház eleget tesz civilizációs kötelezettségének, és felügyeli az emberi jogok érvényesülését.
A gyermek mindig áldozat, jelenjen meg akár elkövetőként, akár áldozatként vagy tanúként a büntetőeljárásban – emelte ki Sedlar, mondván: az a legfontosabb, hogy az igazságügyben dolgozók meghallgassák és figyelembe vegyék a gyermek véleményét, illetve nézőpontját.
A tanácskozáson a mércékre, a jogi keretre és a gyakorlatra összpontosítanak – mutatott rá dr. Ivana Stevanović, a Kriminalisztikai és Szociológiai Kutatások Intézetének igazgatója, aki örömét fejezte ki, hogy a szomszédos országokból érkezett szakemberek is megosztják saját tapasztalataikat a résztvevőkkel. Az intézet igazgatója reményének adott hangot, hogy az eminens hallgatóságnak sikerül feltárni azokat a területeket, amelyeken még van tennivaló, valamint arra is megtalálja a választ, hogy miként lehet távol tartani a gyerekeket az igazságügyi szervektől mind az elkövetői minőség, mind áldozati minőség tekintetében. Mint az intézet igazgatója kiemelte, az ET vonatkozó dokumentuma nyolc évvel elfogadása után is újdonságnak számít, a tagállamok azóta is a gyerekek igényeihez idomítják igazságügyi rendszereiket. Az Európai Unió is elfogadta a dokumentum alapelveit, és azok a Szerbia európai uniós csatlakozásával szemben támasztott elvárások listáján is megjelennek – emelte ki Ivana Stevanović. Értékelése szerint a szerbiai döntéshozók az utóbbi nyolc évben számos feladatot elvégeztek ezen a területen, de még mindig van tennivaló.
Dr. Nevena Vučković-Šahović nemzetközi gyermekjogi szakértő hatalmasnak tartja a gyermekjogok érvényesülésének terén tett lépéseket, ugyanakkor azt is elismerte, hogy ha felülvizsgáljuk a gyermekek helyzetét a világban, valóban úgy tűnhet, hogy szinte semmi nem történt az utóbbi években. A legfontosabb az, hogy a gyermekek tudják, bizalommal viseltethetnek az igazságügyi szervek iránt, hiszen ott meghallgatják és figyelembe veszik a véleményüket, védelmezik érdekeiket – emelte ki a szakértő, hozzátéve: „Nem történhet meg, hogy a gyermek nagyobb áldozatként kerüljön ki az eljárásból, mint amilyen az eljárás kezdetén volt”. A kitűzött célok eléréséhez nincsen szükség hatalmas pénzekre, elegendő átszervezni a meglévő rendszert, valamint megteremteni a politikai akaratot – mondta a folytatásban Nevena Vučković-Šahović. A szakember végezetül azt is elmondta, hogy a jogászszakma egy jelentős része indokoltnak tartaná a Büntetőtörvénykönyv olyan irányú módosítását, hogy ha gyermek az áldozat, akkor bizonyos bűncselekmények – mint amilyenek a nemi élet szabadsága elleni bűncselekmények – ne évülhessenek el sem a büntetőeljárás megindításának, sem a kirótt büntetés végrehajtásának tekintetében.
