A szabadság napjainkban komoly veszélyben van: a globalizáció és az azt mozgató üzleti érdek hadat üzent a közösségnek, ami mindenekelőtt „kőkemény kultúrharcot” jelent – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten szerdán este. Gulyás Gergely a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány szervezte Európa jövője című kétnapos nemzetközi konferencián mondott beszédet. Az eseményt a visegrádi együttműködés 2017–2018-as magyar elnöksége keretében, a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával rendezték.
A politikus úgy vélekedett, hogy a harc nem hagyományos formában zajlik, nem két kultúra csap össze, hanem a szabad világ értékei állnak szemben a „dekonstrukcióval”. Van-e esélye a lokálisnak a globálissal szemben? – tette fel a kérdést, majd közölte: ez attól is függ, mi történik majd Amerikában, amely egy politikai forradalom után van.
Donald Trump elnök győzelme mindenki számára váratlan siker volt – mondta Gulyás Gergely, megjegyezve: az utóbbi időben a szólásszabadságot a politikailag korrekt beszédmóddal igyekeztek kiszorítani. Holott a nyilvánosságot nem lehet és nem is érdemes monopolizálni – jelentette ki.
Bár Donald Trump elnökségéről korai ítéletet mondani, nyilvánvalóan az ő történelmi teljesítménye, hogy Hillary Clinton nem lett az Egyesült Államok vezetője – vélekedett Gulyás Gergely. A miniszter azt mondta, érdeklődve tekintenek arra, amit Donald Trump elért.
Stephen K. Bannon (Fotó: MTI)
„Győzelme örökre a politikatörténet része marad” – jegyezte meg.
BANNON: A CIVILIZÁCIÓNKAT KELL MEGVÉDENÜNK
Gulyás Gergelyét a Donald Trump győzelmében főszerepet játszó Stephen K. Bannon felszólalása követte. Az amerikai elnök korábbi kampányfőnöke és volt főtanácsadója, a leglátogatottabb amerikai konzervatív portál, a Breitbart alapítója angol nyelvű előadásában kiemelte: korunk alapvető kérdése, hogy van-e bátorságunk megvédeni a civilizációnkat azoktól, akik elpusztítanák.
A magyar nép erre választ adott, amikor a választáson elsöprő többséggel újra hivatalba juttatta Orbán Viktor miniszterelnököt – mondta.
Úgy vélekedett: manapság nem is politikai ellenzék működik, hanem a médiaellenzék. Egyesek a liberális demokráciát csak addig tartották jónak, amíg ők nyerték a választásokat. Amikor elkezdtek kikapni, autoriter, „minidiktátor” lett rajtuk kívül mindenki – hangoztatta Stephen K. Bannon.
Bár az emberek szerették Barack Obama elnököt, nem gondolták, hogy el tudja hozni azt a változást, amelyre az országnak szüksége van. Az amerikaiak háromnegyede úgy gondolta, hogy az Egyesült Államok hanyatlik, a dolgozók nem támogatták a demokratákat, csak az elit – mondta. Az alsó középosztálybeliek egy olyan vezető mögé akartak beállni, aki visszahozza Amerika régi fényét, újra naggyá teszi az országot. Erre épített Donald Trump a korábbi kampányfőnöke tanácsára.
A pénzügyi válság terheit a munkások viselték, az ő adójukból segítették ki a bankokat – mondta Stephen K. Bannon. Úgy fogalmazott, hogy az elit a lehető legkapzsibb csoport, amely gyűlöli, semmirekellőnek tartja a dolgozókat.
„Donald Trumpból még mindig csúfot űznek, nem ismerték be a vereségüket. Kitalálták, hogy Oroszország áll az eredmény mögött, pedig ez még viccnek is túlzás” – mondta a korábbi kampányfőnök.
Stephen K. Bannon arról is beszélt, hogy Orbán Viktor ugyanazt indítja be az emberekben, mint Donald Trump, és most lehetőséget kapott arra, hogy bizonyítson. A PestiSrácok tudósítása szerint a volt kampányfőnök már előadása elején állást foglal Orbán Viktor mellett. Kiemelte a magyar kormány fontos tevékenységét és dicsérte a keresztény Magyarország felépítésére vonatkozó szándékot. Az este legerősebb mondata talán az volt, hogy véleménye szerint Orbán Viktor előbb volt Trump, mint Trump maga – jegyezte meg a PestiSrácok újságírója.
Bannon szerint Orbán Viktor egy olyan ember, aki meg akarja védeni a népét és hozzájárul ahhoz, hogy ne tűnjön el a nyugati civilizáció. Magyarország két évvel az Egyesült Államok előtt jár, ha a migrációs politikáról és az értékek megőrzéséről van szó, jelentette a Breitbart alapítója.
Václav Klaus (Fotó: MTI)
VÁCLAV KLAUS: BÁTRABB V4-EKRE VOLNA SZÜKSÉG
Amint az várható volt, a konferencia tegnapi folytatásában az egyik legkarakteresebb előadás Václav Klaus egykori cseh elnöktől volt hallható.
A visegrádi csoportnak több bátorságra, nagyobb elkötelezettségre lenne szüksége a geopolitikai kérdésekben – mondta.
A korábbi cseh elnök szerint van azonban egy közepes méretű ország, amely korábban passzívan nézte a geopolitikai folyamatokat, de most aktívan részt akar venni azok alakításában, és ez Magyarország. Václav Klaus szavai szerint „Magyarország úgy döntött, hogy nem lesz játékszere az európai eliteknek”.
„A legnagyobb sajnálatomra mondom, hogy csak Magyarország döntött így” – tette hozzá.
Hazája politikájáról a volt elnöknek nem volt jó véleménye. Közölte: Csehország „manapság nem keres semmit”, nincs megfelelő politikai vezetés az országban, és Szlovákiában is hasonló a helyzet, főként mióta nem Robert Fico vezeti a kormányt. Lengyelország ugyan sajátos módon nézi a világot és sajátos válaszokat ad egyes kérdésekre, de a geopolitikai folyamatok tekintetében nehezen értelmezhető a politikája – fogalmazott.
A volt cseh államfő az EU-ról azt mondta: bár komoly geopolitikai szereplő akar lenni, nem az. Az Unió gyenge, és nem segíti, hogy alá akarja ásni a nemzetállamok létét – magyarázta.
ÚJRA KELL GONDOLNI EURÓPÁT
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kifejtette: az EU szerkezetét és hivatását tekintve elavult, megújulásra van szüksége, ugyanis hidegháborús projektumként jött létre. Újra kell gondolni Európa szerepét és helyzetét – jelentette ki.
Megjegyezte: az a legnagyobb baj, hogy az EU mindent akar, holott csak annyit kellene akarnia, amennyiben a tagállamok meg tudnak egyezni, „azt kell keresni, ami összeköt minket, és nem azt, ami szétválaszt”.
Mint mondta, Európa két része, az egykori szocialista országok és Nyugat-Európa nem forrt egységbe, mert az újraegyesítés nem történt meg a kommunizmus bukása után, hanem hosszú folyamattal becsatlakoztattak minket Nyugat-Európába. Ennek következménye, hogy Nyugat-Európa csak az itteni gazdasági erőt akarja kihasználni, és nem figyel arra, hogy „nekünk milyen tapasztalataink, igényeink vannak” – vélte. Hozzáfűzte: ha ez így marad, az meggyengíti Európát.
