Az izraeli kormányfő által az iráni atomprogramról előző nap hangoztatott vádak "egy megrögzött, ötletszegény hazudozó" művei - áll az iráni külügyminisztérium által kedden kiadott közleményben. A német kormány szerint ugyanakkor részletesen elemezni és értékelni kell Izrael információit az iráni atomprogramról.
Benjámin Netanjahu hétfő este az izraeli hírszerzés által megszerzett bizonyítékokra hivatkozva azt állította, hogy Irán nukleáris fegyver kifejlesztésén dolgozott, s az iráni atomalku hazugságon alapult. A kormányfő szerint Izraelnek birtokába jutott az iráni titkos atomarchívum. Eszerint Teherán hazudott, mert az Amad projekt keretében atombombát próbált előállítani - tette hozzá.
Ezek az "elkoptatott, érdektelen és szégyenletes vádak azoké a cionista vezetőké, akik nem találnak más módszert törvénytelen rendszerük túléléséhez, mint egy unos untalan hangoztatott blöffel fenyegetni másokat" - áll az iráni tárca honlapján közzétett közleményben.
A német kormány egyik szóvivője hírportálokon idézett állásfoglalásában kiemelte: a nemzetközi közösség kezdettől kételkedett abban, hogy Irán kizárólag békés céllal indította nukleáris fejlesztési programját. Éppen ezért kellett nemzetközi megállapodást kötni a programról. A 2015-ös egyezménnyel egy "példátlanul mélyreható és erőteljes" ellenőrzési rendszert hoztak létre, amelyet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) működtet. Ez a független ellenőrző rendszer továbbra is elengedhetetlen az egyezmény végrehajtásához, az Iránra kivetett korlátozások betartatásához és annak biztosításához, hogy az iszlám köztársaság békés célokra használja a nukleáris energiát - húzta alá a szóvivő.
A francia külügyminisztérium szerint Netanjahu állításai az iráni atomszerződés fenntartása mellett érvelnek. "A szerződés helytállóságát csak megerősítik az Izrael által közölt információk: a szerződés állandó jelleggel tilt minden, atomfegyver előállításával kapcsolatos tevékenységet, és a szerződés révén a NAÜ által Iránban működtetett ellenőrző rendszer a legátfogóbb és legnagyobb szabású az atomfegyverek elterjedése megakadályozásának történelmében" - hangsúlyozta közleményében a tárca szóvivője.
Boris Johnson brit külügyminiszter a 2015-ben született megállapodás Teherán nukleáris ambícióit korlátozni hivatott rendelkezéseinek fontosságát emelte ki. "Az iráni atomalku nem az Irán szándékaiba vetett bizalmon alapszik, hanem szoros ellenőrzésen, köztük olyan intézkedéseken, amelyek lehetővé teszik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nyomozóinak, hogy korábban nem látott mértékben hozzáférhessenek Irán nukleáris programjához" - húzta alá a tárcavezető. Hozzátette: "Az a tény, hogy Irán titokban kényes kutatást végzett 2003-ig, mutatja, miért van szükség manapság az iráni atomalku által biztosított mélyreható vizsgálatokra".
A NAÜ nem kívánta közvetlenül kommentálni az izraeli miniszterelnök kijelentését. "A NAÜ gyakorlatának megfelelően a szervezet elemez minden rendelkezésére álló, a nukleáris biztonság szempontjából fontos értesülést" - közölte a bécsi székhelyű szakosított ENSZ-szervezetnek a kérdéssel foglalkozó szóvivője.
A 2015 decemberében, röviddel a Teherán és a hat nagyhatalom között az iráni atomprogramról aláírt megállapodás hatályba lépése előtt kiadott jelentésében a NAÜ megállapította, hogy "Iránban 2003 előtt egy sor, nukleáris robbanóeszköz kifejlesztésével kapcsolatos összehangolt tevékenység folyt". Ezek 2003 után is folytatódtak, bár kevésbé összehangoltan, "2009 után pedig nem volt egyetlen megbízható utalás sem atomfegyver előállításával kapcsolatos iráni tevékenységekre". A szóvivő megerősítette a 2015-ös jelentésben foglaltakat.
Az iráni urándúsítás fokának csökkentését a Teherán elleni nemzetközi szankciók fokozatos feloldásának fejében előíró szerződés életbe lépése óta a NAÜ ellenőrei rendszeresen azt jelentették, hogy Irán betartja a megállapodásban foglaltakat.
Egy magas rangú izraeli tisztségviselő szerint Netanjahu Donald Trump amerikai elnököt a titkos iráni atomprogrammal kapcsolatban megszerzett bizonyítékokról még március 5-én tájékoztatta washingtoni találkozójukon. Az illetékes úgy tudja, Trump egyetértett, hogy Izrael információit még május 12. előtt közzé tegye. Trump ugyanis május 12-én dönt arról, hogy felmondja-e a hathatalmi egyezményt, és újabb büntetőintézkedéseket léptet-e életbe Iránnal szemben.
Washington régóta tud az iráni atomprogramról - közölte utólag javított kommünikéjében a Fehér Ház. A közlemény leszögezte: azok az információk, amelyeket hírszerzési forrásokra hivatkozva Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hozott nyilvánosságra, tartalmaznak Washington számára is "új és sürgető elemeket" Teherán azon erőfeszítéseiről, hogy "rakétákkal célba juttatható atomfegyvereket" fejlesszen ki. "Ezek a tények megegyeznek azzal, amit az Egyesült Államok régóta tud: hogy Iránnak erőteljes, titkos atomfegyver-programja volt, amelyet sikertelenül ugyan, de megpróbált elrejteni a világ és saját népe elől" - fogalmazott az amerikai elnöki hivatal javított közleménye. A Fehér Ház honlapján a kommünikének korábban olyan változata jelent meg, amely jelen időben fogalmazott az iráni atomprogramról. Az AP amerikai hírügynökség információi szerint a Fehér Ház elírásra hivatkozott.
A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Izrael lehetővé teszi orosz szakértők számára a Netanjahu által bemutatott dokumentumok tanulmányozását. Az oroszok akár a hazájukban, akár Izraelben vizsgálhatják az anyagokat. A TASZSZ informátora szerint Moszkva még nem válaszolt az ajánlatra.
