A Magyar Nemzeti Tanács vendége volt Szabadkán az Albán Nemzeti Tanács, amelynek küldöttsége első kézből tájékozódhatott a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzatának tevékenységéről, intézményrendszeréről, valamint arról, hogy miként él a nemzeti tanács a törvényhozás által ráruházott hatáskörökkel.
Gergely Árpád felvétele
A délutáni órákban az ANT képviselői a Pannon Médiaházba látogattak, ahol az MNT által alapított, illetve társalapított médiumok munkájával ismerkedhettek meg, majd megtekintették a Pannon Médiaházat.
Varjú Márta, lapunk főszerkesztője (a felvételen) beszámolt a vendégeknek a Magyar Szó múltjáról, felelevenítve a lap, illetve a vajdasági magyar közösség utóbbi 73 évének legmeghatározóbb állomásait.
Felszólalásának folytatásában Varjú Márta a jelenre összpontosítva kifejtette: „A Magyar Szó – ha a nyomtatott példányszáma csökken is – még mindig a vajdasági magyarság fontos intézménye, több mint 70 éves hagyománya és megszerzett tekintélye alapján is. Mint hozzátette, „intézményjellege nem kizárólag a napilap kiadásában nyilvánul meg, hanem szellemi tőkéjében – sok újságírót nevelt más médiumok számára is –, a könyvkiadásban, abban, hogy újságíró-olvasó találkozókat szervez, sportrendezvényekhez adja a nevét, külső szellemi potenciált – pedagógusokat, művészeket – von be, és nyújt számukra publikálási lehetőséget. A Magyar Szó a tájékoztatás mellett nagy teret szentel az edukációnak és a vajdasági magyarság önazonosságának a megőrzését segítő tartalmaknak.” Az MNT szerepéről szólván a Magyar Szó főszerkesztője elmondta, napilapunk fellélegzett és szabadabbá vált azóta, hogy alapítói jogait átvette az MNT.
Hasonló szellemiségben szólalt fel Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója. Szavai szerint napilapunk a vajdasági magyarság identitása megőrzésének egyik legfontosabb oszlopa.
Bodzsoni István, a Pannónia Alapítvány igazgatója bemutatta az alapítványt, amelynek keretében két rádióadó és egy tv-csatorna működik. A Pannon RTV a vajdasági magyarságot érintő témák mellett a térség, Európa és a világ legfontosabb eseményeiről is tájékoztat, valamint együttműködik a magyarországi és szerbiai közmédiával – mondta Bodzsoni István, majd szót ejtett az új szerbiai médiastratégiáról is, amelynek tervezete nemrégiben elkészült. Az igazgató tagja volt a stratégiát kidolgozó munkacsoportnak. Egyelőre nem tudni, hogy a dokumentumot mikor fogadják el, mivel bizonyos témákkal kapcsolatban a köztársasági kormány véleménye eltér a munkacsoport álláspontjától – derült ki.
László Edit, a Hét Nap Lapkiadó Kft. igazgatója szintén felelevenítette a hetilap történetét, majd aláhúzta, hogy jellegére való tekintettel a Hét Nap elsősorban az aktuális történések elemzésére helyezi a hangsúlyt, valamint online felületének fejlesztésével igyekszik megszólítani a fiatalokat.
Ezt megelőzően az ANT küldöttsége Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével találkozott, majd tájékoztató jellegű előadáson vettek részt az MNT-nek az oktatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén kifejtett tevékenységéről, a késő délutáni órákban pedig az MNT-nek a kultúra területén kifejtett tevékenységével ismerkedtek meg.
Zejnulla Dauti: a Preševo-völgyi albán közösség az anyanyelvén kizárólag elektronikus médiumokból tájékozódhat
TUDÁSBELI TŐKE
Zejnulla Dauti az ANT Tájékoztatási Bizottságának a képviseletében saját közössége helyzetéről számolt be a tájékoztatás vonatkozásában. Mint elmondta, néhány évvel ezelőtt már jártak az MNT hivatalában, és annak a látogatásnak köszönhetően hozták létre az alapítványt, amely a média területét öleli fel. Nem sokkal később az alapítvány keretében havi rendszerességgel megjelenő folyóiratot alapítottak, ez azonban ma már nem jelenik meg – részletezte Zejnulla Dauti. Szavai szerint így jelenleg a Preševo-völgyi albán közösség kizárólag elektronikus médiumokból tájékozódhat anyanyelvén, ezeknek a médiumoknak a java része viszont kereskedelmi jelleggel működik, illetve rendezetlen a státusza és a tulajdonosi struktúrája is. Az ANT képviselője szerint a vajdasági magyar közösség és az MNT szempontjából meghatározó Magyarország szerepe, azaz segítsége, az albán közösség azonban egyelőre nem számíthat hasonló támogatásra.
A látogatás az MNT-nél, illetve az MNT-s beszámolók hatalmas segítséget jelentenek az ANT-nek, hiszen a tapasztalatokat biztosan hasznosítani tudják majd – emelte ki a sajtónak nyilatkozva Shukri Ymeri elnök. Mint hozzátette, az MNT az egyik legszervezettebb nemzeti tanács Szerbiában, így tagjainak a tapasztalatai mindenféleképpen tudásbeli tőkét jelentenek. Shukri Ymeri különösen örül annak, hogy az oktatás területén is megismerkedhettek az MNT tapasztalataival, hiszen az ANT rendkívül fontosnak tartja az oktatás minőségének a javítását.
AZ OKTATÁSRA KELL ÖSSZPONTOSÍTANI
Milica Rodić, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerbiai küldöttségének nemzeti közösségek nemzeti tanácsaival megbízott tagja is egyetértett a megállapítással, hogy az MNT az egyik legszervezettebb, legfejlettebb és legtevékenyebb nemzeti tanács Szerbiában. Éppen ezért merült fel az ötlet, hogy a látogatás az MNT-nél fokozhatja az ANT munkájának a hatékonyságát – emelte ki lapunknak nyilatkozva Milica Rodić.
– Az EBESZ, amely ennek a találkozónak a megszervezésében is részt vett, hosszú évekre visszamenőleg képzéseket, tanácskozásokat szervez a nemzeti tanácsok tagjai számára, mivel értékelésünk szerint ez a leghatékonyabb módja annak, hogy a nemzeti tanácsok minél jobban kihasználják a törvény adta lehetőségeket, és hogy éljenek hatásköreikkel, ez pedig a kisebbségi közösségek mélyebb integrálásához vezet a szerbiai társadalomba – taglalta Milica Rodić.
Az EBESZ képviselőjének elmondása szerint az ANT figyelme jelenleg elsősorban az oktatásra összpontosul, hiszen ezen a területen a leghangsúlyosabb a fiatalok, a jövő generációja helyzetének az alakítása. Az ANT számára fontos, hogy a jövő generációja minél képzettebb legyen, hogy minél többen tanuljanak tovább, ez pedig csakis akkor valósulhat meg, ha javul az albán nyelvű oktatás minősége – hallhattuk a folytatásban.
