2024. április 27., szombat

Hallgatni Aranyt!

Verebes Krnács Erika: Az első önálló műsorom készítése idején jöttem rá arra is, hogy minden Arany-ballada külön tanulmányt érdemelne

A Hallgatni Aranyt! című projekt, Rátóti Zoltán ötlete nyomán, a Magyar Művészeti Akadémia felkérésére készült, melynek célja egy átfogó és színvonalas, Arany János verseiből és levelezéseiből álló hangzóanyag-gyűjtemény létrehozása az emlékév kapcsán. Az előre felvett hanganyagokat egy erre a célra kialakított honlapon osztják meg, melyen a projekt végeztével 130 Arany-vers és 70 Arany-levelezés lesz olvasható és hallgatható a nagyközönség számára, különböző kiegészítő tartalmakkal színesítve. Verebes Krnács Erika előadóművész a Vajdaságból egyedüliként kapott felkérést erre a megtisztelő feladatra.

– Nagy és kellemes meglepetésként ért a felkérés, hiszen a legillusztrisabb nevek között szerepel az enyém, elég, ha csak Béres Ilona, Bodrogi Gyula, Gáspár Sándor, Haumann Péter, Ráckevei Anna, Lukács Sándor, Szarvas József vagy Mécs Károly nevét említjük. Csupa olyan színművész, akik szívesen és kiválóan mondanak verset is. A Kossuth Rádió irodalmi műsorainak főszerkesztője, a program fő koordinátora, Markovits Ferenc választása rám esett, hogy elmondjam Aranytól A világ és Az 1869-i választások című verseket. Úgy készültem a felvételre, mint egy kisiskolás, annak ellenére, hogy például 12 évig voltam a hangjátékok dramaturgja az Újvidéki Rádióban, ahol esetenként színészként is szerepeltem, CD-ink is jelentek meg, arról nem is beszélve, hogy 35 éve foglalkozom előadó-művészettel. Szóval van némi rutinom a műfajban… Most mégis lámpalázam volt, talán azért, mert megtudtam, kikkel együtt fogok részt venni a programban. A két rövid verset végül másfél óra alatt vettük fel, nem azért, mert nem ment egyből, hanem mert eljátszadoztunk a lehetőségekkel. Az egész felszabadult hangulatban telt, nagyon élveztem. A választásokról szóló versnek pedig most külön aktualitása is van…

Te miben látod a projekt jelentőségét és Arany János műveinek aktualitását?

Arany örök. Minden korosztály számára van üzenete, a nyelvezete különleges, hibátlan formaművész, zeneileg és költészetileg, szemléletes és igényes, az igényes népiesség és urbánusság találkozása jellemzi munkáit. És abszolút kortárs! Látnoki erővel érzi meg azokat a problémákat, melyek a mai nap is aktuálisak. Abszolút a magaménak érzem Nemes Nagy Ágnes gondolatát, idézem: „Híve vagyok annak a mondásnak, hogy egy dologért biztosan érdemes magyarnak születni, azért, hogy Arany Jánost eredetiben olvashassuk”. Ez a projekt megpróbálja minden oldalról bemutatni a költőt, teljes képet ad a világáról, és különösen fontos, hogy mindez ingyenesen hozzáférhető mindenki számára.

Milyen a te személyes kapcsolatod Arany költészetével? Arra például emlékszem, hogy a negyvenedik KMV díszvendégeként A walesi bárdokat adtad elő…

– Hatodikos koromban találkoztam először úgy Arannyal, hogy megszerettem. Ekkorra már körülbelül negyven Petőfi-verset tudtam fejből, és utána következett az Arany-korszak. És ez pont az egyik legnehezebb művével, A walesi bárdokkal kezdődött. Úgy adódott, hogy megfeledkeztem róla, meg kell tanulnunk fejből. Nem egész egy órám maradt rá iskolakezdésig. Ma is csodálkozom az akkori memóriámon, mert bizony ezt a 31 versszakot sikerült azalatt megtanulnom… Persze csak ezután kezdtem el azzal foglalkozni, hogyan is kell elmondani ezt a verset. Ami egyébként végigkísér egész életemen, mert tanárként is foglalkoztam vele, az első önálló műsoromban is szerepelt, a Mécsvirág együttessel is feldolgoztuk, és jól emlékszel, a jubileumi KMV-n is ezt mondtam el. Az első önálló műsorom készítése idején jöttem rá arra is, hogy minden Arany-ballada külön tanulmányt érdemelne, mert nem könnyű őket megfejteni. Úgy az előadóművész, mint a hallgatóság számára. Arany mindenkinek feladja a leckét, korosztálytól függetlenül, csak az ember fiatalként még nem érzi a súlyát.

Végezetül mesélj kicsit arról, kérlek, mi foglalkoztat mostanában az előadó-művészet terén!

– Az egyik a 48/49-es forradalom évfordulója kapcsán készülő Petőfi-műsorunk a Mécsvirággal, melyben érintjük a költő kortársainak műveit is. A célunk ugyanaz mint eddig: ősztől szeretnénk minél több általános iskolában és középiskolában fellépni vele, ugyanakkor, szintén a megszokott módon, a felnőtt közönség érdeklődésére is számot tartunk. Bízom benne, hogy kapunk majd némi támogatást, hogy végigjárhassuk a magyarlakta vidékeket egész Vajdaságban. A másik műsor a Mátyás király-emlékév kapcsán készül Zsoldos Ervinnel kettesben, amelyben mesék, korabeli énekek és archaikus szövegek fognak elhangzani.