Vélhetően most sem lesz másként, már másnap vagy rögtön a rendezvény végeztével el fog indulni a számháború, hogy hányan vettek részt a legújabb Békemeneten. Az ellenzéki sajtó kicsinyíteni fogja a számokat, a Fidesz szerint viszont még soha ennyi ember nem vett részt a jobboldaliakat mozgósító rendezvényen, mint amennyi tegnap. Lánczi Tamás, a Századvég igazgatója szerint a tegnapi nemzeti ünnep – a maga két békemenetével és különálló pártünnepségeivel – egy választások előtti erődemonstráció volt, és biztos, hogy „több százezren vonultak az utcákon”.
Fotó: MTI
Nem vitás, hogy ezt az erődemonstrációt ki nyerte meg, az eseményekről készült fotók is tanúsítják, hogy melyik oldalon vonultak és gyülekeztek a százezrek és melyiken az ezrek. Ez azonban nem jelenti az április 8-i szavazás megnyerését is, amire a hódmezővásárhelyi előrehozott polgármesteri választás ténye ébresztette rá a győzelmekben elkényelmesedett jobboldali tábort. Ez a választási eredmény indította arra Bayer Zsolt és Bencsik András szerkesztőket, publicistákat a hódmezővásárhelyi döbbenet másnapján, hogy négy év kihagyás után meghirdessék a sorrendben hetedik Békemenetet. A szervezést most is a CÖF-CÖKA civil szervezet vállalta magára. Előrendezvényként fél 12-től a CÖF-CÖKA és a Gazeta Polska civil klubjai megtartották hagyományos megemlékezésüket a Bem József téren. Itt kezdett el gyülekezni 12 órakor a tömeg, és fél 1-kor indult el a Parlament elé, hogy meghallgassa Orbán Viktor ünnepi beszédét.
A Békemenetre – amint arról a magasra tartott feliratok tanúskodnak – az ország minden részéből érkeztek, jelen voltak a határon túliak képviselői is. Sok lengyel is részt vett a rendezvényen, ami immár a Békemenet hagyományának mondható.
A két nép sorsközösségen alapuló barátságát emelték ki a Bem téri ünnepségen is, amelyben a forradalom hőseire emlékeztek. Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumi elnöke az MTI tudósítása szerint azt mondta: 1848–49-ben és 1956-ban a két nép vállvetve küzdött a szabadságért, majd 1989–90-ben egymást segítve söpörték ki a szovjet gyarmatosítókat. Most mindkét népnek a brüsszeli bürokráciától és az ultraliberális ideológiától kell megvédenie magát. A kérdés 1848 óta nem változott: rabok legyünk vagy szabadok – összegezte Csizmadia László.
A Békemenet átvonul a Margit hídon (Fotó: MTI)
Az ünnepségen felolvasták Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök levelét.
Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője arról beszélt, hogy a mai Európának a szabad nemzetek Európájává kell válnia. Magyarország szuverén államként megerősítette az Európai Unióban elfoglalt pozícióját, és immár két éve Lengyelország is követte ezen az úton. Mindennek nyomán pedig a visegrádi együttműködést is sikerült helyreállítani – fűzte hozzá.
„Ma elmondhatjuk az európai diktátoroknak: ha közös Európát akarnak látni, jöjjenek Budapestre, és nézzék meg, hogy csinálják ezt a lengyelek és a magyarok” – üzente Tomasz Sakiewicz.
A fél egykor a Kossuth tér felé elindult Békemenet elején a szervezők egy molinót vittek, amelyen az állt: „A haza minden előtt” – Ez ismert idézet a Himnusz költőjétől, Kölcsey Ferenctől. Az első sorban állók között volt Csizmadia László, a CÖF alapítója és szóvivője, a CÖKA kuratóriumi elnöke, Bencsik András, a Demokrata című lap főszerkesztője, Fricz Tamás, a CÖF másik alapítója. A molinót tartók között ott lehetett látni Bayer Zsolt újságírót, Stefka István lapigazgatót, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, Széles Gábor üzletembert is.
A kokárdás emberek tömegében magyar, lengyel és székely zászlókat lehetett látni, nem volt viszont árpádsávos zászló. Elmaradhatatlan kellékként ott voltak a Békemeneten részt vevő települések, régiók táblái is. Mások „Szavazz!,” „Fidesz”, „Április 8.” feliratú és a lengyel–magyar barátságot éltető táblákat hoztak magukkal. A tömeg a lengyel szakszervezeti föderáció, a Szolidaritás lengyel nevét („Solidarnosc”) skandálta – az MTI tudósítása szerint.
Ott lobogott a menet elején egy nagy méretű nemzeti színű zászló is, amelyen angolul az állt: „Hungary protects Europe!” (Magyarország megvédi Európát!)
A Békemenet elindulása előtt Bayer Zsolt publicista szólalt fel, aki arról beszélt, hogy egész Európa megosztott, az egyik oldalon állnak a kétdimenziós emberek, akik számára csak az egyén, a szabadság létezik; akik megfosztattak a vallási, nemzeti, családi és nemi identitásuktól; akik azt gondolják, egyedül ők képviselik a modernitást és Európát. A másik oldalon állnak azok az ismert jobboldali publicista szavai szerint, akiket az előbbiek maradinak tartanak, olyanoknak, akik szerintük kizárják magukat a modern világból és a modern Európából: akik szerintük nacionalisták, soviniszták és fasiszták. Valójában viszont ők azok, akik azokat az eszméket, értékeket képviselik, amelyektől Európa Európa lett. Ők azok, akik még tudják, mit jelentenek az Isten, a nemzet, a haza, a család, a gyermek szavak. A genderforradalomra utalva a publicista még hozzátette: ők azok, akik még tudják, mit jelent a férfi és az asszony.
Bayer Zsolt az Európára leselkedő veszélyt ismét Bem József lengyel szabadságharcos példájával illusztrálta. Bem a szabadságharc bukása után társaival együtt az Oszmán Birodalomba menekült, ahol – hogy megmeneküljön a cárnak történő kiadatás elől – felvette a muszlim hitet, és Murat pasaként halt meg Aleppóban. Bayer Zsolt szerint a történet máig ható üzenete az, hogy „soha többé ne érkezzen el egy olyan világ, amikor az életünkért cserébe le kell mondanunk a saját hitünkről”.
A Békemenet a Margit hídon át a Szent István körúton, a Bajcsy-Zsilinszky úton és az Alkotmány utcán át békésen vonult a Parlamenthez a központi állami megemlékezésre. Itt meghallgatták Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédet.
Az MTI szerint a tömeg vonulás közben az el-eleredő esőben a Kossuth Lajos azt üzente című dalt, a székely himnuszt és a régi magyar himnuszt, a Boldogasszony Anyánkat énekelte. A vonulókat számos járókelő megtapsolta. Amikor a tömeg eleje a Jászai Mari térre érkezett, akkor indultak el az utolsók a Bem-szobortól.
