Fürtös áfonya és precíziós technika a növénytermesztésben

Tóth Péter

2018. március 11., 11:03 >> 2018. március 11., 16:09

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Az egyesült arab emírségekbeli, Abu-Dzabi székhelyű Elite Agro nevű vállalat a nemzetközi színtéren is az egyik legnagyobb zöldségféle- és gyümölcsexportőrnek számít. Az egykor méneséről híres zobnaticai mezőgazdasági birtokot is ez a cégcsoport vásárolta meg. Pontosabban itt alapított leányvállalatuk, a Yugo Elite Agrar tulajdonát képezi. Sokak számára meglepő módon felhagytak néhány hagyományos tevékenységgel és százhektárnyi áfonyaültetvényt telepítettek. A topolyai székhelyű, de anyaországi tulajdonosi hátterű Krivaja Rt. viszont a szántóföldi növénytermesztésben megjelent forradalmi újdonságokat vezette be: vidékünkön elsőként tértek át a precíziós technológia alkalmazására a szántóföldi növénytermesztésben. Fontos még esetükben megemlíteni, hogy míg Szerbiában a művelhető területek csupán 3 százaléka öntözhető, ezeken a birtokokon sokkal nagyobb arányban vannak a területek öntözőrendszerekkel felszerelve.

A Krivaja Kft. az elmúlt három évben mintegy 2,5 millió eurót fektetett új gépek és technológiák beszerzésébe (Fotó: Tóth Péter)

A Krivaja Kft. az elmúlt három évben mintegy 2,5 millió eurót fektetett új gépek és technológiák beszerzésébe (Fotó: Tóth Péter)

A Krivaja Kft. növénytermesztési részlegének vezetője, Dragan Čagalj elmondta, hogy cége valóban pionírnak tekinthető a precíziós mezőgazdaság alkalmazása terén Vajdaságban.

– Jelenleg több mint 3000 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk. Ami a meglévő vetésszerkezetet illeti, mintegy 650 hektáron búzát termesztünk. Emellett van 85 hektár sörárpánk is. A terveink szerint idén a legnagyobb területeken, közel 1000–1000 hektáron napraforgót és kukoricát termesztünk. A szója tervezett vetésterülete pedig 270 hektár.

– Az ősszel olajrepcét is vetettünk: ez az egyre népszerűbb olajnövény 252 hektárt foglal el az általunk művelt területekből. Az általunk művelt területek nagyságát a jövőben növelni szeretnénk. Korábban már műveltünk 4000 hektárt is, de utoljára nem sikerült valamennyi tervezett területet bérbe venni. A cég saját tulajdonában van 2325 hektár, ebből 540 hektár öntözőrendszerrel van felszerelve. Az öntözőrendszereknek köszönhetően jobban ki tudjuk zárni az időjárás, főleg a csapadékhiány hatásait. Komplett agrotechnikát alkalmazunk, így viszonylag pontosan tudjuk előre, hogy milyen hozamokra számíthatunk. Terveink szerint búzából hektáronként 9 tonnás termést várunk. Kukoricából 10,5, napraforgóból 3,6, a szója esetében 3,8 tonnát terveztünk hektáronként. Olajrepcéből pedig 4 tonnával kalkulálunk.

A Krivaja Kft. több mint 3000 hektáron gazdálkodik (Fotó: Tóth Péter)

A Krivaja Kft. több mint 3000 hektáron gazdálkodik (Fotó: Tóth Péter)

A NEGYEDÉVEL NÖVELHETŐ A HATÉKONYSÁG

– A csonoplyai sertésfarmunk által „termelt” szerves trágyával az általunk művelt területek termőképességének növelését is el tudjuk érni. 2358 hektáron pedig a legkorszerűbb technológia, az úgynevezett precíziós mezőgazdaság három éve már a valóság. A precíziós gazdálkodás valójában olyan műszaki, informatikai, információs technológiai és termesztéstechnológiai alkalmazások összessége, amelyek hatékonyabbá teszik a szántóföldi növénytermesztést, de azzal együtt a mezőgazdasági gépüzem-szervezést is. Célja a minőségi növényi termékek előállítása, miközben a költségek csökkentése, és a gazdasági hatékonyság növelése, a termőföldek és a környezet védelme is prioritást élvez. Ez jelenti a fenntartható gazdálkodást. Az ilyen módszerekkel akár 20–25 százalékkal is növelhető a hatékonyság. Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban már 30–40 éve foglalkoznak az agrárium digitalizációjával és a precíziós gazdálkodással. Ma már nálunk is ismert például a GPS-sorvezetők és az automata kormányzás kombinációja, annak érdekében, hogy a traktorok a lehető legkisebb területet járják be. Ezzel üzemanyagot spórolunk és a talajt is kevésbé tapossuk. A hozamtérképekkel és a távérzékeléssel pedig meg lehet állapítani, hol érdemes növényvédő szert vagy trágyát kijuttatni. Így a jó minőségű talajfoltokba több, a rosszabbakba kevesebb vetőmag juthat –  mondta  Dragan Čagalj, a Krivaja Kft. növénytermesztési részlegének vezetője.

A Krivaja Kft. modern gépparkja (Fotó: Tóth Péter)

A Krivaja Kft. modern gépparkja (Fotó: Tóth Péter)

A modern gépek és felszerelések mellett ehhez a technológiához nyilván képzett szakemberekre is szükség van. Újvidéken is működik egy intézet, melyben a modern technológiai fejlesztéseken dolgoznak. A tartományi alapítású BioSens a biológiai rendszerek információs-technológiai kutatási és fejlesztési intézete, melynek Antares projektuma tavaly első helyezést ért el az Európai Bizottság felhívására benyújtott csaknem 200 európai projektum között. Az Európai Bizottság döntése nyomán az újvidéki intézet az egyik vezető európai tudományos kutató központtá válhat a mikroelektronika, a távközlés, a robottechnika, a mechatronika, a biológia, a környezetvédelem és a mezőgazdaság terén. Velük is együttműködnek, kérdeztem az illetékes szakembert.

– Mi elsőként alkalmazzuk ezt Szerbiában, amire nagyon büszkék vagyunk. Ezzel kapcsolatban, de más témákról is számos tudományos konferencia szervezői és résztvevői között szerepel a cégünk. Együttműködünk az újvidéki Mezőgazdasági Karral, a szintén újvidéki BioSens Intézettel és a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-vel. A közeljövőben is szervezünk majd konferenciákat, képzéseket, tanácskozásokat. Ezek időpontjáról majd időben értesítjük a nyilvánosságot – mondta lapunknak a növénytermesztési részleg vezetője.

SZÁZ HEKTÁR FÜRTÖS ÁFONYA

Az áfonyaültetvény nyáron (Fotó: Zobnatica Rt.)

Az áfonyaültetvény nyáron (Fotó: Zobnatica Rt.)

Vajdaság humuszban gazdag termőföldje nemcsak a szántóföldi kultúrák, hanem a zöldségfélék és a gyümölcsök termesztésére is alkalmas. Vannak azonban olyan növények is, melyek más típusú talajokat igényelnek. A kék fürtös áfonya (Vaccinium corymbosum) például csak a savanyú, 4,0–5,0 pH értékű talajokon fejlődik megfelelően. A Zobnatica Rt. vezetői mégis úgy döntöttek, hogy mintegy száz hektáron ennek a bogyós növénynek az intenzív termesztésével próbálkoznak. Ezért az itteni talajt behozatalból származó úgynevezett savanyú litván tőzeggel dúsították. Ez a 100–130 cm magasra megnövő cserje szereti a sok napfényt. Az itteni klíma egyébként a talajjal ellentétben megfelel a kék fürtös áfonyának, a téli fagyok sem ártanak a növénynek, mert −30 télálló. Fehér, harang alakú virágait áprilisban bontja, majd nagy, húsos, sötétkék bogyói júliustól szeptemberig folyamatosan takaríthatók be, elhúzódó érésű. Betegsége, kártevője gyakorlatilag nincsen, nem kell permetezni, ezért biotermesztésre kiválóan alkalmas. A Zobnatica Rt. 100 hektáron telepített kék fürtös áfonyát. A teljes területet csepegtetőrendszerrel öntözhetővé tették, emellett jégvédő háló védi a támrendszerrel telepített ültetvényeket. Ostoja Todorović, a részleg főagronómusa elmondta, hogy a fürtös áfonya termesztése első és egyedülálló vállalkozásnak tekinthető Vajdaság, de Szerbia szintjén is. A meglévő 100 hektáros terület bővítését is tervezik a jövőben. A sikeres termesztéséhez a tudás és a technológia megfelelő arányú kombinációja szükségeltetik. Az egész régió szempontjából jelentős lehet ez a vállalkozás, hiszen a legjobb szakemberek alkalmazása mellett a szüret idején nagyszámú idénymunkásra lesz majd szükség, ami a foglalkoztatás szempontjából jelentős.

Kézzel szedik az áfonyát (Fotó: Zobnatica Rt.)

Kézzel szedik az áfonyát (Fotó: Zobnatica Rt.)

Már ebben az évben számítanak termésre, melynek zömét exportra szánják. Bogyós termése frissen fogyasztva a legfinomabb, de kiválóan alkalmas mélyhűtésre is. Jelentékeny gyógyhatásáról olvashatunk a szakirodalomban: vérképző hatása van, gyógyítja a légúti betegségeket, enyhíti a köhögést. Az amerikai kék fürtös áfonya (Vaccinium corymbosum), nem azonos az európai fekete áfonyával (Vaccinium myrtillus), ami tőlünk délebbre vadon is terem, de kertekben és ültetvényeken is termesztik. A fürtös áfonya termesztéséből hektáronként 70-szer több jövedelemre számítanak, mint pl. a búza esetében. Ugyanakkor hektáronként 25-ször nagyobb befektetést igényel, mint a kenyérgabona. Sonja Bakić, a Zobnatica Rt. szakszolgálatának a munkatársa is megerősítette, hogy nagy számban terveznek idénymunkásokat foglalkoztatni az áfonya szüretelésére. Az áfonyaültetvények tervezett bővítése mellett más zöldségfélék és gyümölcsfajták termesztését is fontolgatják. Az olyan hagyományos szántóföldi kultúrák, mint a búza, árpa, napraforgó, kukorica és a szója termesztése mellett 2016-ban burgonyatermesztéssel is elkezdtek foglalkozni. 2017-ben pedig már vöröshagymát is termeltek. Burgonyát tavaly 253 hektáron termesztettek, míg hagymát 36 hektáron. A közeljövőben sárga- és cukordinnye termesztésének a beindítását is tervezik. A legnagyobb területen, 492 hektáron azonban kukoricát termesztenek. Magkukoricát 152,5, magbúzát 85 hektáron, árpamagot 53 hektáron termesztenek. A sörárpa vetésterülete 92 hektár, napraforgót 205 hektáron, lucernát pedig 66 hektáron termesztenek. A szójával bevetett területek évről évre változnak, ezt az ipari növényt általában 50–200 hektáron termesztik. Az általuk művelt területek nagy része öntözőrendszerrel van felszerelve. A burgonya, a hagyma és a magkukorica termesztése kizárólag az öntözhető területeken történik. A 100 hektárnyi áfonya pedig, mint már említettük, eleve csepegtetőrendszerrel lett telepítve. A Zobnatica Rt. szakemberi szerint öntözéssel az adott év időjárásától függően az átlagosnál 30–100 százalékkal nagyobb hozamokra lehet számítani.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége