Az ukrán alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait kiszélesítő, 2012-ben életbe lépett nyelvtörvényt – tette közzé szerdán hozott döntését honlapján a testület.
Az alkotmánybíróság indoklása szerint a jogszabály azért alkotmányellenes, mert a házszabály megsértésével fogadta el a törvényhozás. A testület a jogszabály tartalmát nem vizsgálta – közölte az MTI.
Az alkotmányellenessé minősített nyelvtörvény kibővítette a nemzeti kisebbségek addigi nyelvhasználati jogát azzal, hogy a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket is mint regionális státusú nyelvet azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben arányuk eléri a 10 százalékot.
A törvényt még 2012-ben, a 2014-ben a kijevi Majdan-tüntetések nyomán posztjáról leváltott Viktor Janukovics oroszbarát államfő elnöksége idején született meg, és főként Ukrajna orosz nemzetiségű lakosságának kedvezett, hiszen az ország 27 megyéje közül akkor 13-ban érte el a 10 százalékot az orosz ajkúak aránya. Két nappal Janukovics menesztése után, 2014. február 24-én a parlament megszavazta a nyelvtörvény eltörlését, amelyet azonban Olekszandr Turcsinov akkori parlamenti elnök és egyúttal ideiglenes államfő nem írt alá, így a jogszabály mostanáig érvényben maradt. Ugyanebben az évben 57, különböző frakciókhoz tartozó parlamenti képviselő viszont az alkotmánybírósághoz fordult, kérve a törvény alkotmányellenessé minősítését.
AZ UKRÁNOSÍTÁS A CÉL
Az ukrán parlamenthez eddig három törvénytervezetet nyújtottak be, amely újraszabályozná a nyelvhasználatot az országban. Az Aposztrof ukrán hírportál szerint mindhárom előterjesztés az ukrán mint államnyelv szerepét erősítené, vagyis a javaslatok bármelyikének elfogadása visszalépést jelentene a kisebbségi nyelvek eddig engedélyezett használata terén.
Kárpátaljai magyar szervezetek és intézmények többször jelezték aggályaikat az eddig beterjesztett törvénytervezetekkel kapcsolatban. Tavaly több mint 64 ezer kárpátaljai lakos tiltakozott aláírásával a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogait korlátozni kívánó törvénytervezetek ellen.
POLITIKAI DÖNTÉS SZÜLETETT
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az ukrán alkotmánybíróság politikai alapú döntést hozva alkotmányellenesnek minősítette a nemzetiségi kisebbségek nyelvhasználati jogait szavatoló törvényt – jelentette ki csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai-kommunikációs titkára.
Darcsi Karolina elmondta: „Az alkotmánybíróság a nacionalista erők kedvében járva politikai és nem jogi döntést hozott, amikor a nyelvtörvényt tartalmilag nem vizsgálva, formai okokra hivatkozva minősítette azt alkotmányellenesnek”.
A KMKSZ-tisztségviselő kifejtette, hogy az alkotmánybírósági határozat eredményeként jelenleg nincs olyan törvény, amely megfelelően szabályozná a kisebbségi nyelvhasználatot, ezért veszélybe kerültek a kétnyelvű utcanévtáblák, köztéri feliratok, a nemzetiségi nyelvek hivatalos használatának lehetősége. Reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió és a nemzetközi jogvédő szervezetek is felemelik a hangjukat a kérdésben, hiszen Ukrajnának vannak olyan nemzetközi kötelezettségvállalásai, amelyekkel az alkotmánybírósági döntés összeegyeztethetetlen.
TÁMADÁS A NEMZETI KÖZÖSSÉGEK ELLEN
Az ukrán kormány két nacionalista célt tűzött ki maga elé: az egyik, hogy a kisebbségek ne tanulhassanak, a másik, hogy ne beszélhessenek a saját nyelvükön – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten egy más témában tartott sajtótájékoztatón az MTI kérdésére.
A miniszter elmondta: aki eddig vitatta, hogy Ukrajnában a nemzeti kisebbségek valóban célkeresztbe kerültek, az most választ kapott a kérdésre. Miközben Ukrajna támogatást és szolidaritást vár el az európai országoktól, hátba szúrja őket a nemzetiségeik elleni brutális intézkedésekkel – tette hozzá a külügyminiszter.
