A tegnap megtartott 31. rendes ülésén a Magyar Nemzeti Tanács állásfoglalást fogadott el a Minority SafePack – Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés támogatásával kapcsolatban. Mgr. Hajnal Jenő (Magyar Összefogás) elnök szavai szerint a Kárpát-medencében élő magyarság, valamint az őshonos európai nemzeti kisebbségi közösségek számára sorsdöntő kezdeményezésről van szó, hiszen az Európai Unió jogrendjében kívánja megszilárdítani a kisebbségi jogvédelmet, méghozzá európai szintű, az uniós tagállamok számára kötelező erejű kisebbségvédelmi rendszerben.
Gergely Árpád felvétele
Az MNT, mint a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzata, nem lehet közömbös egy ilyen, a magyarságot is közvetlenül érintő beterjesztéssel szemben – emelte ki Hajnal Jenő, hozzátéve: arra biztat minden vajdasági magyart, aki rendelkezik Magyarország, vagy egyéb uniós állam állampolgárságával, támogassa aláírásával a javaslatot. Az Európai Bizottság akkor lesz köteles napirendjére tűzni a kezdeményezést, ha azt április 3-ig legalább egymillió uniós állampolgár támogatja aláírásával. A támogató nyilatkozat aláírása interneten mindössze néhány percet vesz igénybe, viszont érdemben járulhat hozzá ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek határozott védelme szerves részévé váljon az EU közös jogrendjének, amellyel Szerbiának is össze kell majd hangolnia saját belső jogrendjét – nyomatékosította Hajnal Jenő.
A Minority SafePack kapcsán felszólaló Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom) egyetértésének adott hangot azzal a megállapítással kapcsolatban, hogy egyértelműen fontos ügyről van szó, ezért az is egyértelmű, hogy a vajdasági magyarságnak támogatnia kell, hiszen az EU jogrendje nem a megfelelő módon és mértékben kezeli a nemzeti kisebbségek jogérvényesítésének a kérdését.
Végre olyan kérdés szerepel napirenden, amellyel kapcsolatban mindenki ugyanarra az álláspontra helyezkedik – állapította meg a folytatásban szót kérő Dudás Károly (MÖ), aki szintén egyetértett azzal kapcsolatban, hogy az EU nem megfelelően kezeli az őshonos nemzeti kisebbségek jogvédelmének a kérdését. Dudás azt is bejelentette, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség, a párt elnökségének döntése értelmében, a napokban megkezdi a támogató aláírások gyűjtését, segítvén azokat, akik nem internetes felületen kívánnak hozzájárulni a kezdeményezéshez.
Az ülés folytatásában a múlt évi pénzügyi és munkabeszámolók kerültek napirendre – elsőként az MNT zárszámadása, pénzügyi beszámolója, munkabeszámolója, a Végrehajtó Bizottság munkabeszámolója és a Hivatal munkabeszámolója. Jerasz Anikónak (MÖ), a Végrehajtó Bizottság elnökének a beszámolójából kiderült, hogy a bizottság összesen 56 ülést tartott és 304 döntést fogadott el. Az oktatás területén 191 döntés született, a kultúra területén 57 döntés, a tájékoztatás és a hivatalos írás- és nyelvhasználat területén pedig 28-28 döntést fogadott el a VB.
Hajnal Jenő szavai szerint az MNT tevékenysége tavaly is a hét stratégiai dokumentum kapcsán zajlott. A tanács kiemelt feladata maradt a fiatalokkal és a családokkal való értékorientált és folyamatos párbeszéd, illetve törődés, a civil szféra szakmai kompetenciájának az erősítése és a kisebbségi jogérvényesítéssel kapcsolatos problémák megoldása. Hajnal Jenő az oktatási programok közül egyebek mellett a magyar bölcsődei és óvodai csoportok népszerűsítését, az iskolakezdő csomagok kiosztását – 1500 tanszercsomag 28 helyi önkormányzat 70 intézményében –, az iskolabuszprogramot – 11 helyi önkormányzatban 300 gyermek –, a felsőoktatási ösztöndíjprogramot, az óvodafejlesztést és a szakképzést emelte ki.
A beszámolók kapcsán felszólaló Zsoldos Ferenc kifejtette: az elmúlt három év tevékenységének sorából számos pozitívumot, de negatívumot is ki lehet emelni. Értékelése szerint örvendetes, hogy az MNT aktuális összetétele folytatta a korábban megkezdett oktatási és kulturális programokat, valamint újakat indított. A tájékoztatás területén az infrastruktúra szempontjából történtek fejlesztések, tartalmi szempontból viszont nem – hangsúlyozta Zsoldos Ferenc, hozzátéve, hogy a nyelvhasználat területén a legszembetűnőbb a leépülés.
Szilágyi Miklós (MÖ), a Nyelvhasználati Bizottság elnöke egyetértett abban, hogy a hivatalos írás- és nyelvhasználat területén dinamikusabbá lehetne tenni a tevékenységet. Felszólalásában megjegyezte, az nem felel meg a valóságnak, hogy a tanács nem hangsúlyozza kellőképpen a téma fontosságát, ugyanakkor biztosan meg lehet találni annak a módját, hogy kifejezettebbé tegyék ennek a témának a jelenlétét a közvéleményben. Valóban úgy tűnik, hogy az átlagember nincsen teljes mértékben tudatában a hivatalos írás- és nyelvhasználattal kapcsolatos jogainak – értékelte Szilágyi.
Tari István (VMDK-Csonka Áron) újfent a szerb állami támogatás mértékét kifogásolta. Értékelése szerint a szerb államtól érkező évi, megközelítőleg 60 millió dinár könyöradománynak, megalázó alamizsnának tekintendő. Mint hozzátette, a kritika megalapozottságát jól szemlélteti például a tény, hogy 2016-ban Óbecsén 58 millió dinárt kaptak házvásárlásra, illetve építőanyag beszerzésére a menekültek. Ott, ahol nem rendelnek forrásokat egy törvény mellé, az a törvény nem ér semmit, ezért nem lehet azt mondani, hogy a vajdasági magyarságnak van érdemi kulturális autonómiája – szögezte le Tari.
Az ülés folytatásában egyebek mellett a Forum Könyvkiadó Intézet 2017. évi zárszámadása, új alapszabálya, idei pénzügyi, valamint munkaterve, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet zárszámadása, tavalyi munkabeszámolója és a Hét Nap Lapkiadó Kft. 2017. évi munkabeszámolója szerepelt napirenden, végezetül pedig oktatáshoz és kultúrához kapcsolódó beterjesztéseket vitatott meg az MNT.
