Igaz, hogy a modern pedagógia a gondolkodásra serkentő módszereket részesíti előnyben, a memorizálást vagy közismertebb nevén a magolást nem népszerűsítik. A verstanulás nem egyenlő a magolással, ez ugyanis sokkal kreatívabb, mint a tananyag biflázása. Az iskolában a vers- és daltanulás ugyanis fontos szerepet tölt be. Az óvodás és kisiskolás gyerekek élvezettel mondogatják a megtanult versikéket, dalocskákat, a nagyobbak manapság sajnos nem mindig. Pedig a szövegmondásnak sok előnye van. Amellett, hogy elősegíti a memorizálás képességét, kihat a ritmus fejlődésére, a gyerekek érzelmi világára, a nyelvi képességekre, hiszen a versekben a rímek, az ismétlődések, a dallamosság a szöveggel együtt örömet szerez, néha mozgásra is készteti őket. Bizonyos kifejezések megmaradnak a szókincsükben, melyeket előszeretettel használnak, s ez annak fejlődését eredményezi. A verstanulás, szavalás egyébként nemcsak gyermekkorban hasznos, hanem felnőttkorban is, ugyanis szinten tartja a memóriát.
Mai világunkban, amikor rengeteg elektronikai készülék áll a szolgálatunkban, helyettünk gondolkodnak az okostelefonok, a számítógépek, nem kell dátumokat és telefonszámokat megjegyeznünk, nem árt egy kicsit edzeni az elménket. Egyik nyugdíjas kolléganőm például rendszeresen tanul verseket, hogy karbantartsa a memóriáját, amely idősebb korban bizony sokszor cserbenhagyja az embert.
A pedagógusok sem egyformán kérik számon a gyerekektől a verstanulást. Van, aki részletekben kérdezi ki, van, aki csak néhány versszakot taníttat. Én például egész verseket adok fel, nem töredéket. Elsősorban azért, mert így teljes a feladat, annak gondolatvilága, másrészt mert úgy vélem, hogy képesek megtanulni, ha elég idejük van rá. Aki pedig nehezebben tanul, annak a képességeihez mérten szabom meg a versrészlet hosszúságát. Így mindenkinek sikerélménye lehet. Volt például olyan osztály, ahol presztízskérdésnek számított megtanulni a verseket, s mindig büszkélkedtek is azzal, hogy mindenki ötöst kapott szavaláskor.
De nézzük: miért is jó a memorizálás? Amikor verset tanul a gyermek, akkor újra és újra ismerkedik a magyar nyelvvel, az anyanyelvével, egyre közelebb kerül hozzá, magába szívja a szabályait, ami segíti őt a beszédfejlődésben. Így gyarapszik a szókincse, nyelvtani készségei, hiszen kész mintákat kap. A hangos verstanulás csiszolja a kiejtését, nagyobb az esélye arra, hogy kialakuljon nála a helyes és tiszta beszéd. Emellett növeli a szókincsét, így sokkal szebben és helyesebben ki tudja fejezni majd magát. Mindezek mellett még a helyesírása is javulhat, hiszen a jó példákat látja maga előtt annyiszor, ahányszor csak elolvassa a szöveget.
A versek sok esetben segítséget nyújtanak abban, hogy a gyerekek jobban megismerjék saját kultúrájukat, történelmüket, amelyet így könnyebben magukba szívhatnak, mint ha a könyvekből tanulnák, gondoljunk például Petőfi, Arany, József Attila, Ady, Radnóti, Pilinszky és költőtársaik alkotásaira.
Amikor verset tanulnak, legtöbbször élvezik magát a folyamatot is. Ha nem feszül bennük a tiltakozás, magával ragadja őket a ritmus, a vers zeneisége, ezért van az, hogy sokan (persze nem jól) szinte énekelik a verseket. Nemegyszer megfigyeltem, hogy a számonkérés napján szavalják az udvaron, egyedül vagy egymásnak, a szünetekben, de gondolom, olykor az iskolába menet és otthon is. Ez azt is jelentheti, hogy örömüket lelik benne, és ez jó.
Volt egy tanítványom, aki tanulási nehézségekkel küzdött. Ráadásul dadogott egy kicsit, és olvasási korlátai is voltak. Petőfi Tisza című versét adtam fel az osztálynak. A tanuló édesanyja többször bejött, beszélgettünk, latolgattuk, hogy hogyan, milyen módon és mennyit tanuljon meg a diák. Kapott elég időt, ő volt a legutolsó, aki sorra került. Arra készültem, hogy nem tanulja meg az egészet, s majd segítenem kell a vers felmondása alatt. Mégsem így történt. Sikerült szépen elmondania. Hatalmas sikerélményt jelentett mindannyiunk számára. Aztán kiderült, hogyan oldották meg a tanulást: az anyuka rajzokkal helyettesítette a szavakat, így egyedül is tudott a gyerkőc memorizálni, emellett felvették hangszalagra a verset, és sokat hallgatta, azzal együtt mondogatta. A rajzok egyébként mindenkinek segíthetnek, emlékeztetőként, hívószóként működhetnek, felidézhetik a megfelelő képeket. Érdemes alkalmazni.
