2021. október 16., szombat

Délvidéki borász a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének az elnöke

A Kárpát-medence magyar borászainak az összefogásával szombaton Budapesten alapították meg ünnepélyesen a Külhoni Magyar Borászok Egyesületét. A kezdeményezés által a jelenlegi Magyarország államhatárain kívül eső magyarlakta területeken tevékenykedő gazdák számára nyílik lehetőség a szőlő- és borkultúra hatékonyabb fejlesztésére, valamint az évszázados hagyományok felelevenítésére. Az alapítók között vannak erdélyi, kárpátaljai, délvidéki, érmelléki, lendvai borászok is. A Külhoni Magyar Borászok Egyesületének elnökévé Maurer Oszkár hajdújárási borászt választották.

A 12 alapító tag között van Dujmovics László temerini borász is.

Maurer Oszkár, az egyesület elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, az összefogás főbb céljai között szerepel a szakmai kapcsolattartás és támogatói szándék kialakítása.

– Terveink között szerepelnek szakmai képzések szervezése a határon túli külhoni magyar borászok számára, illetve az olyan őshonos szőlőfajták felkutatása és újjáélesztése, amelyek hajdan sikeressé tették a borvidékeinket. Célunk a környező országok magyar vállalkozóinak a megsegítése, a magyar kormánnyal együttműködve – mondta Maurer Oszkár.

Az egyesület egyik jelentős lépéseként szombaton Budafokon aláírták a II. Kárpát-medencei borszerződést, amelynek egyik legfontosabb pontja a borvidékek fejlesztését célzó Schams Ferenc nevével fémjelzett terv.

Mauer Oszkár szőleje a Fruška gora lankáin: egykoron Mátyás király kedvenc borai is az itt termő szőlőből készültek (Fotó: Ótos András)

– A Schams Ferenc elnevezésű szakmai programterv a szőlészeti és borászati ágazatot igyekszik segíteni és támogatni. A jövőbeli különböző, a határon túlra irányuló támogatásokat a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete által elkészített, Schams Ferenc nevével fémjelzett terv alapján fogják odaítélni – ecsetelte az egyesület elnöke.

Ezek a támogatói szándékok magukban hordozzák azokat az igényeket is, amelyeket a borászattal, szőlészettel professzionálisan foglalkozó, a kenyerüket ezzel kereső vállalkozók fogalmaztak meg. Ezenkívül fontos feladat, hogy a fiatalok számára is vonzóvá tegyük ezt az ágazatot – véli Maurer Oszkár.

– Szerbiában is folyamatban van egy jogszabályváltozás, amely várhatóan javítani fog a jelenlegi helyzeten. Mert sajnos mindeddig Európában példátlan módon csak Szerbiában volt tilos kistermelők számára a bortermelés és -értékesítés. Más országokban, anélkül hogy céget, vállalkozást működtetnének, kis mennyiséget előállító, de a törvényi feltételeknek megfelelő borokat a termelők cég nélkül is tudnak értékesíteni. Szerbiában sok éven keresztül előírás volt, hogy csak azok értékesíthetnek bort, akik egyetemet végzett borász szakembert alkalmaznak, akinek legalább kétéves szakmai tapasztalata van. Az akkori jogszabályzás ellehetetlenítette a kistermelők munkáját, vagyis azokat a családokat, amelyek generációk óta az ősi történelmi szőlő- és borkészítési hagyományainkat ápolták. E jogszabály csupán a nagyobb borkombinátokat és esetleg a tőkeerősebb vállalkozásokat hagyta életben. Később kicsit enyhítettek ezen a jogszabályon, a lényegi változás azonban most fog bekövetkezni, amikor az egyéni termelők is értékesíteni tudják majd termékeiket törvényes úton – hangsúlyozta Maurer Oszkár.

Az egyesület elnöke elmondta, hogy a közeljövőben várható közgyűlés alkalmával új tagok felvételére is lehetőség nyílik. A Külhoni Magyar Borászok Egyesülete mellett nemrégiben megalakult a Délvidéki Magyar Borászok Egyesülete is, amelybe a vállalkozók mellett az egyéni kistermelők és egyesületek is be tudnak lépni.

Szerémségben évszázados szünet után újból megtalálhatóak a szerémi zöld, mézes fehér, fehér bakator és a kadarka szőlőfajták. Az évszázados hagyományok megőrzése vezérelte Maurer Oszkárt abban is, hogy a hajdani magyar királyi borvidéken, Szerémségben is telepítsen szőlőt. A Tarcal-hegyen (Fruška gorán) kilenc hektár szőlőt művelnek a borgazdaság munkatársai. Maurer Oszkár elmondta, hogy azért választotta ezt a területet, mert ez volt régen a magyar királyi borvidék. Mátyás király kedvenc borai is ezen a területen készültek.

– E borvidéknek nagyon komoly magyar szőlészeti és borászati hagyományai vannak. A Magyar Királyság idején Európa első számú borvidéke volt e térség. Ezért nagy szakmai kihívást láttam abban, hogy őshonos szőlőfajtákat telepítsek vissza a hajdani királyi dűlőkbe.

– Világviszonylatban egyaránt különleges és egyedi adottságú bortermő hely ez a térség. Oda kell azonban figyelni arra is, hogy az őshonos szőlőfajtákból a biotermesztés szabályai szerint a legjobb borokat készítsük el – mondta a borász.

Egyelőre még nem terjedt el a borkultúrában és a fogyasztók körében a lehető legkifinomultabb borok iránti kereslet, de bízunk abban, hogy ez idővel ki fog alakulni.