A szerbiai Alkotmánybíróság elfogadta a Slavko Ćuruvija újságíró meggyilkolásával vádolt Milan Radonjić és Ratko Romić volt állambiztonsági alkalmazottak panasztételét, és megállapította, hogy az állami szervek megsértették a határos időtartamú előzetes letartóztatásra való jogukat.
Radonjić és Romić a letartóztatást követően 3 éven keresztül, 2014. január 13-ától 2017. július 6-áig voltak előzetes letartóztatásban, 2017 júliusától pedig elektronikus követőrendszerrel ellátott házi őrizetben vannak. Az elsőfokú bírósági eljárást ma folytatták a belgrádi Különleges Bíróságon.
Zora Dobričanin Nikodinović, a vádlottak közös ügyvédje rámutatott arra, hogy miután az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vádlottaknak sérült a határos időtartamú előzetes letartóztatásra való joguk, áldozattá váltak.
– Az eljárást követő végleges döntés ellenére, miután az Alkotmánybíróság megállapította, hogy 2015 tavaszától alkotmányellenesen tartották őket előzetes letartóztatásban, megállapította „áldozatstátusukat” is, sérült ugyanis az Alkotmány 31. cikkelyének azon szakasza, amely jogot ad a korlátozott előzetes letartóztatásra – emelte ki Dobričanin Nikodinović.
A bírósági eljárásban a védelem Nenad Radovićot, a Dnevni telegraf biztonsági embereként idézte be tanúvallomásra, ám Radović nem tett vallomást, mondván, hogy soha nem dolgozott biztonsági emberként a Dnevni Telegrafban, autóalkatrészekkel foglalkozott, ugyanakkor nem ismeri sem a vádlottakat, és Ćuruviját sem ismerte. A védelem rosszallásának adott hangot a kijelentést követően, majd rámutattak arra, más tanúk vallomása alapján idézték be tanúként a férfit, így arra kérték a bíróságot, szembesítse a beidézett tanúkat.
A gyilkosság ügyében a bírósági eljárás folytatását március 8-ára, 13-ára és 19-ére tűzték ki, és miután az eddig beidézett tanúkat kihallgatják, az írott bizonyítékokat tárják fel. A szembesítési kérelemről és az újabb tanúk kihallgatásáról a bíró később dönt.
Slavko Ćuruviját 1999. április 11-én ölték meg Belgrádban, családi házának bejárata előtt, ahol a Dnevni telegraf marketingkirendeltsége is működött. Meggyilkolásával nemcsak Radonjićot és Romićot vádolják, hanem Radomir Markovićot is, az állambiztonság akkori vezetőjét, valamint Milan Kurakot, az állambiztonság tartalékos összetételének tagját.
Marković jelenleg 40 évre kiszabott börtönbüntetését tölti, Kurak pedig szökésben van, nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene.
Radonjić ellen, csakúgy, mint Marković ellen, a gyilkosságra való buzdítás volt a vád, Romićot és Kurakot pedig a gyilkosság végrehajtásával terhelik. Az eddigi információk szerint Kurak gyilkolt, ám Romić a bűntársa volt, ő ütötte le Ćuruviját és barátnőjét, Branka Prpát.
A vád szerint Ćuruviját azért likvidálták, mert nyilvános kritikát fogalmazott meg itthon és külföldön az akkori miloševići hatalom ellen, befolyásolva ezzel a közvéleményt, és serkentve az ellenzéki erők megerősödését.
