2024. április 27., szombat

Újévi matatvány

Túl gyakran hangzottak el a közelmúltban – vélt vagy valós – veszélyekre szóló figyelmeztetések világszerte. A félelmekkel teli légkör azonban megváltozhat. Talán hamarosan. Lehet, hogy épp ebben az évben következik be pozitív fordulat.

Miért is ne kerülhetne rá sor? Az uralmat a Földön úgyis fokozatosan átveszik az okostelefonok, a robotok, s a mesterséges intelligencia vezérelte készülékek, meg a társaik.

Fotó: Ótos András

Fotó: Ótos András

Az algoritmusok és szoftverrendszerek folyamatosan terebélyesedő közösségének a képviselői egyelőre gyerekcipőben járnak. Felnőttkorukig, eltelik még valamennyi idő, de addig valószínűleg békésen ismerkednek az emberrel és annak miliőjével, hogy szinte megállás nélkül folytathassák mindkettő átalakítását. Egyelőre külső segítséggel.

Erre készülhetünk az idén is. Az atomháború helyett inkább a korszerű technológiák robbanásszerű fejlődésének felgyorsulására kell számítani 2018-ban. Persze lehet nyugtalankodni is emiatt, hiszen a szélsebes változás már eddig is példátlan kihívások elé állított mindenkit. Sokan nehezen, sőt sehogy sem találják fel magukat ebben a környezetben.

Annyira azért még nincs okunk félni az újításoktól, találmányoktól, ugyanis a gomba módra szaporodó megoldásokkal, készségekkel felvértezett gépek, digitális eszközök és kütyük jelenleg inkább a javunkat szolgálják, segítenek.

Még nem fordultak szembe az emberrel, aki ezt már megtette önmagával, amikor a saját mértéktelenségével és tékozlásával a fenntarthatatlanság, s a pusztulás állapotába sodorta a rendelkezésére álló világot. Talán a gépek hamar rájönnek erre (elvégre nekik is létérdekük), s utána megpróbálják az önálló gondolkodásról leszok(tat)ott tömegeket visszaterelni a jó útra.

Bár a szellemi és érzelmi-etikai intelligenciájuk még a fejlődés korai szakaszában van, kívánatos lenne, ha már ezen a szinten is hozzálátnának a munkához, merthogy az idő sürget.

Szerencsére a technikai-technológiai-digitális innováció némelyik példánya már eléri, sőt meg is haladja azoknak a homo sapiens egyedeknek a szellemi képességét, akiket hús-vér társaik könnyedén manipulálnak elbűvölő álhírekkel, hazugságokkal és hirdetésekkel, illetve térítenek el a felelősségteljes cselekvéstől. Nem tudni, hogy az új évben változik-e valami e tekintetben. Csak sejteni lehet, ami viszont egy SMS-ben így foglalható össze: :I (az ábécé világában élők kedvéért: Hm-hm.).

Az mindenesetre már az esztendő kezdetén megállapítható, hogy átalakulás, világvége, boldogság, szerencse vagy egy egyén megvilágosodása nem az évek számozásától függ. Ettől azért még 2018 is magában hordozza, sőt kínálja a változ(tat)ás esélyét. Még akkor is, ha az idén is marad a (netes hálózatba kapcsolt) nagyvilág zaja és megannyi gondja, baja.

Az előttünk álló 12 hónapban természetesen örömre is lesz alkalmunk és okunk is, bár a személyes és egyéb kihívások nem tűnnek el. Ám semmi értelme csak a vészjelekre vadászni.

Aki ezt teszi, rossz irányba halad. Próbáljon inkább másikat, jobbat keresni. Megéri, mert az utóbbin nem kell egyebet tenni „csupán” elvégezni a napi teendőinket: fegyelmezetten, tisztességgel és a legjobb képességeink szerint. Közben nem megfeledkezve mások (közösségének) tiszteletéről.

Ha ettől még nem is változtatható varázslatossá az (új, sőt minden másik) év, mégis sokat tehetünk így a magunk és embertársaink, vagyis egymás öröméért, boldogulásáért. Ehhez még csak fogadkozni sem kell, noha, aki úgy gondolja, megpróbálkozhat vele.

Némelyeket (a problémásabbakat esetleg orvosilag) viszont kötelezni kellene arra, hogy ne csak ígérgessenek és matassanak mások lelki világában (netán a zsebében), hanem tartsák is magukat az adott szavukhoz. De ne a mosdatlanokhoz és az embereket (a tudatlansághoz) félrevezetőkhöz, egymással szembeállítókhoz, hanem a félelem, a gyűlölködés, az acsarkodás és az ellenségeskedés keltésére alkalmatlan szavukhoz.

Az új esztendő kapujának kitárulása után az is hasznos lehetne, ha a céges, az állami, a politikai, s az egyéb propahanta szorgos kürtöseit, meg az álomvilágot vizionáló mutatványos cimboráikat sikerülne rávenni, hogy az instant jókívánságok, üzenetek helyett inkább egészséges optimizmust tükröző és megvalósítható célokat, elvárásokat fogalmazzanak meg. Azokból sem túl sokat, és lehetőleg az európai, főleg pedig az emberi mércéknek megfelelőeket. Nagyon furcsán venné ki magát ugyanis, ha a (politikai) duma túlságosan eltérő vagy kétes minőségűre, ne adj’ isten mérgezőre sikeredne.

Most, amikor mindenki teleszippantotta magát jókívánságokkal és túljutott a koccintásos órák, napok örömén talán nem ártana, ha a józanok és a kaotikus tömegek egyedei (mind a való, mind a virtuális világban) megpróbálnának elgondolkodni azon is, hogy 2018-ban nem kellene-e végre nekigyürkőzni, s hozzákezdeni az olyan ősi és létfontosságú értékeink megmentéséhez, mint a tiszta víz és a tiszta levegő. Ezek, no meg jó egészség, tiszta lelkiismeret és fény nélkül nehéz lesz végig küzdeni az évet, meg az utána következőket is.

Az olykor közhelyes, illetve a könnyen, gyorsan, s olcsón előállítható ünnepi üzenetek nélkül még kibírjuk (valahogy), ám a felsorolt öt dolog híján aligha. Mondjon, kívánjon bárki, bármit.