Bár az új év első napjaiban – az óév utolsó napjaihoz hasonlóan – bátorító és ösztönző üzenetek érkeztek Brüsszelből a balkáni országok európai integrációjának témájában, Suzana Grubješić, a Szerbiai Európa Mozgalom új főtitkára annak a véleményének adott hangot a sajtónak nyilatkozva, hogy ha Szerbia az eddigi ütemben folytatja az integrációt, akkor 12 évre lesz szüksége ahhoz, hogy minden tárgyalási fejezetet megnyisson, majd lezárjon. A folytatásban pontosított, hogy az eddig meg nem nyitott fejezetek a következő hat évben nyílhatnak meg – amennyiben marad az eddigi ütem –, majd újabb hat évre lesz szükség a fejezetek lezárásához.
– Értékelésem szerint mindenféleképpen fel kellene gyorsítani a folyamatokat, hogy 2023-ban lezárhassuk az összes korábban megnyitott fejezetet, majd aláírhassuk a csatlakozási szerződést, amelyet az EU tagállamainak ratifikálniuk kell. Mindehhez persze arra is szükség van, hogy az EU – a korábbi ígéretekkel összhangban – februárban bemutassa az úgynevezett csatlakozási stratégiát, amely az előzetes bejelentések értelmében 2025-öt fogja két nyugat-balkáni állam esetében a csatlakozás éveként megjelölni. Ez a két nyugat-balkáni ország Montenegró és Szerbia lehetnek, hiszen eddig ezek tették meg a legnagyobb távot az EU felé vezető úton – taglalta Grubješić.
A szerb kormány valamikori, európai integrációért felelős alelnöke szerint Szerbia szempontjából a legnagyobb akadály, azaz kerékkötő a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd. Bizonyos értesülések szerint a párbeszédnek Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője mandátumának a lejártáig, azaz 2019 végéig be kellene fejeződnie – magyarázta Grubješić, aki szerint a másik nehéz feladat a 23. és a 24. tárgyalási fejezetekkel kapcsolatos reformok végrehajtása lesz. A joguralom az európai integráció oszlopa, így a jövőben nem lehet az elfogadott törvények, stratégiák és cselekvési tervek számának lobogtatásával kibújni az érdemi feladatok elvégzése alól – húzta alá Grubješić, mondván, hogy a lényegbeli reformokat az igazságügy politikától való függetlenítésének, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemnek a területén kell végrehajtani.
2014. január 21. óta összesen hét, Szerbia és az EU közötti kormányközi konferenciát tartottak meg. Ezeken a 35 tárgyalási fejezetből 12 nyílt meg, kettőt ideiglenesen azonnal le is zártak. Az első két tárgyalási fejezet, a 32-es (pénzügyi felügyelet) és a 35-ös (az egyéb címszó alatt nyilvántartott fejezet, amely Szerbia esetében a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezését foglalja magába), 2015. december 15-én nyílt meg. A 2016. július 18-án megtartott harmadik kormányközi konferencián a 23. (bírósági és alapvető jogok) és a 24. (igazság, szabadság és biztonság) fejezetek nyíltak meg, a 2016. december 13-án megtartott negyedik kormányközi konferencián pedig az 5. (közbeszerzés) és a 25. (tudomány és kutatás). Utóbbi, azaz a 25. fejezet, a megnyitást követően ideiglenesen le is zárult. 2017. február 27-én tartották meg az ötödik kormányközi konferenciát, ezen a 20. (vállalkozási és iparpolitika) és a 26. (oktatás és kultúra) fejezetek nyíltak meg, majd június 20-án a hatodik kormányközi konferenciát, amelyen a 7. (szellemi tulajdon törvényi szabályozása) és a 29. (vámunió) fejezetek nyíltak, a december 11-én megtartott hetedik kormányközi konferencián pedig a 6. (társasági jog) és a 30. (gazdasági külkapcsolatok) fejezetek nyíltak meg.
A decemberi kormányközi konferencián Johannes Hahn, az EU szomszédságpolitikai és bővítési biztosa a Belgrád–Pristina-párbeszéd, valamint a joguralom erősítésének tekintetében megkezdett reformok folytatásának a fontosságát hangsúlyozta. Az EU felismerte, hogy a joguralom erősítése és a brüsszeli párbeszéd tekintetében Szerbia lépéseket foganatosított, ugyanakkor számos kihívás nyitott maradt, értékelte akkor Hahn, rámutatva, hogy a bírói hatalom függetlenségének, a sajtószabadságnak és a szabad véleménynyilvánításnak, a nemzeti kisebbségek jogainak, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemnek a területén számos tennivaló vár 2018-ban, illetve az azt követő időszakban Szerbiára. Ha nem érezhető a joguralom területére való összpontosítás Szerbia részéről, az ország nem nyithat meg újabb fejezeteket, és nem válhat intenzívebbé az integráció folyamata – fogalmazott Hahn.
