Ma Belgrádban megkezdte kétnapos ülését a Szukcessziós Vegyes Bizottság, azzal a céllal, hogy megvitassa a volt Jugoszlávia diplomáciai-konzuli vagyonának elosztását. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság utódállamai tavaly a szlovéniai Kranjban állapodtak meg abban, hogy versenypályázaton eladják a diplomáciai-konzuli vagyon egy részét, majd a kapott összeget elosztják egymás között. Ennek a vagyonnak az értékét tizenegy évvel ezelőtt 42 millió dollárra becsülték, viszont az aktuális értékelések szerint napjainkban még nagyobb összegért lehet eladni. Szerbiát a szukcessziós szerződés értelmében az összeg 39,5 százaléka illeti meg.
A ma megkezdett ülésen egyebek mellett öt épület közös eladásáról volt szó: a két New York-i, valamint a bonni, a tokiói és a berni épületekről. Emellett az Addisz-Abebában, az Újdelhiben, a Moszkvában és a Brazíliában található nagyobb méretű diplomáciai létesítmények, valamint a Koppenhágában és Varsóban található létesítmények sorsának is napirenden kell szerepelnie. A tervek szerint a diplomáciai-konzuli épületekben található műalkotások ügyére is megpróbálnak megoldást találni a tárgyalófelek. A Jogutódlási Vegyes Bizottság ma is folytatja a tárgyalást.
Veljko Odalović, a Külügyminisztérium államtitkárának elmondása szerint az előbb említett öt létesítmény közül eddig a két New York-inak az eladását hirdették meg. Ezt megelőzően az utódállamok versenypályázaton választották ki az ügynökséget, amely az eladást lebonyolítja. A legkedvezőbb ajánlat egy New York-i ügynökségtől érkezett – részletezte Odalović, és hozzátette, hogy a folyamat még nem zárult le, de mindkét épület iránt komolyan érdeklődnek. Odalović azt is megerősítette, hogy az egyik New York-i létesítményt Szerbia már 1992 óta nem használja, ennek ellenére fedezi a folyó költségeket, így az ügylet lezárása tekintetében az az egyik feltétel, hogy a többi utódállam térítse meg ezeket a költségeket.
Az Addisz-Abebában, Újdelhiben, Moszkvában és Brazíliában található nagy diplomáciai létesítményekről tavaly nem sikerült megállapodniuk a feleknek. A brazíliai tekintetében fennáll annak a lehetősége, hogy az épületet közösen használják az utódállamok, mivel a mérete megengedi az érdemi felosztást. A legnagyobb gondok a moszkvai vagyont illetően merülhetnek fel, hiszen a Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti, szigorú szabályok szerint felállított megállapodás illette meg Jugoszláviát. Oroszország most ragaszkodik az akkori megállapodás feltételeinek tiszteletben tartásához. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy a létesítményt nem lehet eladni – magyarázta Odalović, és felhívta a figyelmet, hogy hasonló gondok merülhetnek fel az újdelhi vagyon tekintetében is.
