Hétfőn este Brüsszelben a hetedik kormányközi konferencián két újabb fejezet nyílt meg az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások keretében: a 6. (társasági jog) és a 30. (gazdasági külkapcsolatok). Mint korábban kiderült, három fejezet megnyitását tervezték, de az EU öt tagállama elégedetlen volt azzal, amit Szerbia a joguralom és a Belgrád–Pristina párbeszéd tekintetében idén elvégzett, ezért csak két fejezet megnyitásának ügyében alakult ki konszenzus az EU tagállamai között. A kormányközi konferenciát követően megtartott sajtótájékoztatón ismét nyomatékosították, hogy mit vár el Brüsszel Szerbiától a csatlakozási tárgyalások üteme felgyorsításának fejében. Aleksandar Vučić köztársasági elnök értékelése szerint Szerbia előrehaladása az EU felé vezető úton attól függ, hogy mennyi engedmény megtételére hajlandó.
Jadranka Joksimović, Sven Mikser és Johannes Hahn (Fotó: Beta)
Szerbia a 35 tárgyalási fejezetből eddig 12-t nyitott meg, és kettőt zárt le ideiglenesen.
Az EU-tagállamok képviseletében Sven Mikser, az EU aktuális elnöklőjének, Észtországnak a külügyminisztere szólt az egybegyűltekhez hétfőn este, kifejtvén, hogy örvendetes a két újabb fejezet megnyitása, hiszen Szerbia következetes előrehaladását bizonyítja, ugyanakkor a belgrádi vezetésnek érdemes tudomásul vennie, hogy a csatlakozás jövőbeni üteme a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezésétől függ. Az EU bővítésének folyamatát remények szerint a jövőben sem akadályozza semmi, így feltételezhető, hogy Szerbia hamarosan három újabb csatlakozási fejezetet nyithat meg, nevezetesen a 9. (pénzügyi szolgáltatások), a 13. (halászat) és a 33. (pénzügyi és költségvetési rendelkezések) fejezetet – emelte ki Mikser.
A JOGURALOM A CÉL
Johannes Hahn, az EU szomszédságpolitikai és bővítési biztosa az észt külügyminiszterhez hasonlóan a Belgrád–Pristina-párbeszéd, valamint a joguralom erősítésének tekintetében megkezdett reformok folytatásának a fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, örvendetes a két újabb fejezet megnyitása, ugyanakkor Szerbiára, illetve az ország államvezetésére számos feladat elvégzése vár.
– Az új fejezetek megnyitása azt bizonyítja, hogy Szerbia az uniós integrációra összpontosít, és európai perspektívája szilárd. Az EU felismerte, hogy a joguralom erősítése és a brüsszeli párbeszéd tekintetében Szerbia lépéseket foganatosított idén, ugyanakkor számos kihívás nyitott maradt. A bírói hatalom függetlenségének, a sajtószabadságnak és a szabad véleménynyilvánításnak, a nemzeti kisebbségek jogainak, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemnek a területén számos tennivaló vár az országra. Ha nem érezhető a joguralom területére való összpontosítás Szerbia részéről, az ország nem nyithat meg újabb fejezeteket, és nem válhat intenzívebbé az integráció folyamata – fogalmazott Hahn.
A bővítési biztos elmondása szerint az illetékesek folytatják a megnyitásra váró fejezetek előkészítését, addig pedig igyekeznek a joguralom területére összpontosítani. Bár a Szerbia előrehaladását elemző országjelentés bemutatása áprilisban esedékes, Hahn nem tartja kizártnak, hogy még azt vagy 2018 júniusát megelőzően újabb fejezetek nyílhatnak meg.
TÖBB KÜLFÖLDI BERUHÁZÓ
Szerbia legalább három fejezet megnyitására készült fel, de csak kettőt nyithatott meg, de ennek ellenére sem elégedetlen, hiszen az államvezetést megerősítették abbéli álláspontjában, hogy az ország stabil – emelte ki felszólalásában Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter. A két fejezet megnyitásával az EU azt sugallja Szerbiának, hogy készen áll köreibe fogadni – mondta Joksimović, aki egyetért azzal, hogy a megnyitott fejezetek természetére való tekintettel érezhetően megnövekszik majd a külföldi beruházások száma Szerbiában.
A 30. fejezet számos kihívást von maga után, valamint a lehetőséget, hogy Szerbia idővel tagjává váljék a Kereskedelmi Világszervezetnek – magyarázta az illetékes miniszter.
– Amikor elnyerjük az EU teljes jogú tagságát, az addig elérhetetlen kereskedelmi lehetőségek tárháza válik elérhetővé számunkra. Mindez azonban nem most fog bekövetkezni, többéves jogharmonizáció vár ránk – magyarázta Joksimović.
RÉSZBEN IGAZA VAN BRÜSSZELNEK
A tegnap Párizsban vendégeskedő Aleksandar Vučić köztársasági elnök értékelése szerint Szerbia előrehaladása az EU felé vezető úton attól függ, hogy mennyi engedmény megtételére hajlandó. Ha Szerbia holnap szankciókat foganatosítana Oroszországgal szemben, vagy elismerné Koszovó államiságát, biztosan a nemzeti kisebbségi jogok első számú védelmezőjévé vagy a független bírói hatalom paradicsomává lépne elő – jegyezte meg Vučić. Hozzátette, egyébként a bírói hatalommal kapcsolatos észrevételekkel teljes mértékben egyetért. Sok a tennivaló, hiszen a hatalom jelenlegi összetétele olyan igazságügyet örökölt, amelyre nyomást gyakorol a politikum, ennek következtében pedig nem lehet hatékony – emelte ki Vučić. Az államfő azt is kifejtette, hogy mindennek ellenére a két megnyitott fejezet is fejezet, akármennyit óhajt is megnyitni az EU, köszönet érte.
