2021. április 21., szerda

Pattanásig feszült álpénzbuborék

A bitcoin ára hónapok óta megállíthatatlanul emelkedik, de meddig még?

Ehhez hasonló, józan ésszel nehezen érthető híreket lehet olvasni manapság: Bulgáriában a rendőrség „internetkommandója”, együttműködve az európai nyomozóhatósággal, több rajtaütés során májusban nem kevesebb mint 213 ezer bitcoint foglalt le, ami akkor „még csak” félmilliárd dollárt ért, ma, fél év eltelte után azonban már több mint 3,6 milliárd dollárért lehetne ezt a szép kriptovaluta-summát értékesíteni, de ha így halad felfelé a legnépszerűbb virtuális deviza értéke, akkor gyorsan el fogja érni a 4 milliárdot is.

A bolgár speciális ügyész ugyanakkor cáfolta a lefoglalást, mert erre szavai szerint nincsenek felhatalmazva. Pedig pénzben kifejezve hatalmas értékről van szó. Bulgária megoldhatná belőle a pillanatnyi adósságtörlesztési gondjait, felhalmozott államadósságának az ötödét is visszafizethetné belőle, ha az ilyesmi lehetséges volna.

A B92 közlése szerint a törvényellenes bitcoinüzletben szerbek, macedónok, görögök, románok is benne voltak, a bolgár bűnszervezet ugyanis kiterjedt hálózatot működtetett. Igazi balkáni „bitcoincsempészéssel” állunk szemben, a bűnbanda tagjai lefizették az említett országok korrupt vámosait, hogy vírussal fertőzhessék meg a vámhatóság számítógépes rendszerét, és így „vámmentesen” üzletelhettek.

Szlovéniában is hasonló hírt közölt a múlt héten a média. Ott a szlovén székhelyű NiceHash startup e-pénztárcájából tulajdonított el valaki 4700 bitcoint. Ez egy hete 71 millió dollárt ért, de bitcoint a chicagói árutőzsde (CME) hétfői 18 ezer dolláros árával számolva azonban akár 85 millió dollárért is lehetett volna értékesíteni, bár ezzel a virtuális valutával kapcsolatban semmi bizonyosat nem lehet állítani, hiszen az ára a kereslettől függően óráról órára változik.

E-pénztárcában tárolt virtuális pénz? Miről is van szó? Következzék az MTI kiváló összegzése a bitcoinról: A világon legismertebb és legnépszerűbb virtuális pénzt 2009. január 3-án egy ismeretlen – fórumos nevén Satoshi Nakamoto – bocsátotta ki nyílt forráskódú szoftverként, közvetlenül a 2008-as amerikai bankválság kirobbanása után. Keletkezését, árfolyamának alakulását semmilyen központi szervezet nem irányítja és nem ellenőrzi, az a kereslet-kínálat eredményeként alakul ki abban a rendszerben, amely a keletkezését is lehetővé teszi. A bitcoinok biztonságosan tárolhatók egy pénztárcafájlban, személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordózókon vagy felhő alapú szolgáltatóknál, küldésükhöz és fogadásukhoz pedig csak a küldő, illetve a fogadó bitcoincíme szükséges.

Bitcoinhoz jelenleg három módon lehet hozzájutni. Pénzért vásárolható, illetve bármilyen termékért vagy szolgáltatásért cserébe elfogadható ellenértékként. A bitcoinszerzés harmadik módja az úgynevezett „bányászat”. Ekkor a bitcoinhálózathoz kapcsolódó speciális számítógépek bonyolult matematikai számítási műveleteket végeznek, és a rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló gép tulajdonosának ítéli oda a virtuális fizetőeszközt, mintegy jutalomként.

A virtuális deviza Szerbiában is legálisan felhasználható, főként az online kereskedésben, és bitcoinbányászattal is sokan foglalkoznak.

Az ára már hónapok óta, sőt létrejöttétől fogva felfelé ívelő pályán van, kérdés, meddig. Ezt a felfelé ívelő pályát jól illusztrálja a Winklevoss fivérek esete, akik azzal büszkélkedhetnek, hogy ők az elsők a világon, akik a kriptovalutába való befektetéseiknek köszönhetően váltak milliárdossá. Tyler és Cameron Winklevoss több mint négy éve 11 millió dollárért felvásárolták a világ bitcoinkészletének 1 százalékát. A virtuális pénz akkori árfolyama 120 dollár volt. Ma – azt is mondhatni, hogy pillanatnyilag – ennek a százötvenszeresét éri.

Ilyen mértékű nyereséget semmilyen legális vagy illegális üzleti tevékenység nem képes produkálni. Ez csak a virtuális valóságban lehetséges, amely azonban a bitcoin iránti reális keresletnek köszönhetően átlép a valóság világába. A jelenség olyannyira posztmodern, hogy jobban már nem is lehetne.

Hétfőn az ára 16.669 dollár volt, két hete még csak 10 ezer dollárnál tartott, egy hónapja 7033 dollárt ért, egy évvel ezelőtt pedig 767-et. A bitcoin ára több mint tízszeresére emelkedett idén január óta. Meddig tarthat ez a szédületes gyorsaságú növekedés? A látványos emelkedés nyomán számtalan figyelmeztetés hangzott el, melyek szerint piaci buborék alakul ki.

Vannak, akik tudni vélik azt is, meddig fújható még ez az álpénzbuborék. Leonyid Delicin orosz pénzügyi elemző szerint a kereslet függvényében még két-háromszorosára fújható, az érdeklődés lanyhulása után azonban kipukkad a virtuális pénzlufi.

„Úgy látom, hogy a bitcoin értéke még az idén el fogja érni a 25 ezer dollárt, ezután 30-40 százalékos árzuhanás következik be, majd ismét visszatér a 20-20 ezer dolláros szintre. Azt nem tudni, hogy utána mi fog történni” – nyilatkozta a szakértő a Szputnyik hírportálnak.

A Saxo Bank ennél sokkal meredekebb előrejelzést tett közzé. Szerintük a virtuális deviza értéke elérheti a 60 ezer dollárt is, ezután azonban bekövetkezik az összeomlás, ennek eredményeképp Oroszország és Kína (legalább részben) be fogja tiltani a bitcoinnal való kereskedést.