2024. április 27., szombat

Főszerepben a Tanár Úr teste

Hernyák Zsóka, a 2017. év Sinkó-díjasa Oláh Tamás és Fekecs Emese közreműködésével mutatta be idén megjelent Morze című első kötetét a Kontaktzóna szerdai rendezvényén, amely ezúttal a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, valamint a zEtna kiadó szervezésében valósult meg. A Tanár Úr karaktere eredetének kérdésére a szerző elmondása szerint eddig a legváltozatosabb válaszokat adta, ezúttal viszont elárulta, fogalma sincs, honnan jött a Tanár Úr figurája, a művészettörténetben kedvenc tanáralakja viszont Alfred Jarry Übü királyának ihletője, Übü papa. A kisprózák írása során vizuális kultúratudomány terén szerzett ismereteit tudatosan nem használta fel, az egyetemen elsajátított színházelméleti tudását ugyanakkor igyekezett beépíteni a szereplők dialógusaiba. Hernyák Zsóka a Morze szövegeiben előszeretettel tematizálja a Tanár Úr testét, a test anyagát – eleinte nem volt tudatos nála a testre való fókuszálás, idővel viszont felismerte ezt a visszatérő motívumot, s ettől kezdve rá is játszott erre. Az elbeszélő és a Tanár Úr szerinte olyanok, mint egy sziámi ikerpár, s nem feltétlenül kell úgy olvasni a kötetet, hogy két különálló karakterként értelmezzük őket, a szövegekben felbukkanó szituációk pedig éppen annyira általánosak, hogy az olvasó könnyen azonosulhasson velük. Főszereplőnek mindenképp olyan figurát szeretett volna, aki valamilyen értelemben hatalmi pozícióban van, a humor pedig abból fakad, hogy a Tanár Úr az autoritása ellenére folyamatosan alávetett szituációkba keveredik, ez pedig állandó feszültséget generál. A Morze játékos textusai önmagukat provokálják, az egyes írások rövid idő alatt születtek meg, de nem a publikáció szándékával jöttek létre: szerzőjük unalmas egyetemi óráin írta őket, és csak később körvonalazódott előtte egy lehetséges kötet terve, így három-négy év alatt állt össze az anyag – vannak olyan Tanár Úr-novellák, amik végül nem is kerültek be a kötetbe. A Ráadás című rész íródott meg először, melynek kisprózáiban erőteljes a szexualitás dominanciája, Hernyák Zsóka pedig kivételesen ebből is felolvasott egy írást, majd elmondta, habár a kötet szövegei egységes fókuszúak, stílusban és nyelvhasználatban a két egység erőteljesen elkülönül egymástól, és mivel másutt nem jelentette volna meg a Ráadás írásait, egy nyomdatechnikai megoldásnak köszönhetően azok a könyv megfordítása után válnak olvashatóvá. A beszélgetésből kiderült, a kötet nem csupán a játékosság fogalmával jellemezhető, hiszen a csalódottság, a düh és az ebből fakadó normasértés, másrészt a romantika és a szerelem is megjelenik Hernyák Zsóka textusaiban. A fiatal prózaíró beszélt a terveiről, melyek között szerepel egy újabb, a bestialitást és állatokat tematizáló rövidprózakötet megírása, illetve a drámaírás, amit jelenleg is tanul, és nagyon izgalmasnak tart, mert ezzel elméleti szinten már foglalkozott, most pedig a gyakorlatban is szembesül a műnem belső törvényszerűségeivel.