Vádat emelt az ügyészség Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője ellen állam elleni és költségvetést károsító, továbbá közbizalom elleni bűncselekmény miatt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője szerdán az MTI-vel.
Keresztes Imre közleményében azt írta: a politikust az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.
Kovács Béla és három vádlott-társa szabadlábon védekezik.
A főügyész felidézte: az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntette miatt. A feljelentés alapján indult nyomozásban a legfőbb ügyész 2014. május 12-én indítványozta, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. A képviselő mentelmi jogát végül csaknem másfél év elteltével, 2015. október 14-én függesztették fel. Ez után történhetett meg a megalapozott gyanú közlése, amelynek lényege szerint a képviselő a kémtevékenységet egy idegen állam érdekében, a titkosszolgálat részére folytatta.
A főügyész hozzátette: a nyomozás ideje alatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján fiktív gyakornoki foglalkoztatások miatt 2015. október 16-án újabb eljárás indult. Mivel a mentelmi jog felfüggesztése mindig konkrét bűncselekményre hatályos, a korábbi felfüggesztés a fiktív gyakornoki foglalkoztatás miatt indult ügyre nem volt alkalmazható. Ezért a legfőbb ügyész 2016. szeptember 20-án újabb indítványt tett az Európai Parlament elnökénél a képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére a költségvetési csalás és többrendbeli hamis magánokirat felhasználása miatt. A mentelmi jog felfüggesztéséről nyolc hónap elteltével, az idén június 1-jén született döntés.
Ezt követően vált lehetővé – a büntetőeljárások célszerűségből történő egyesítése után – Kovács Bélával szemben a további bűncselekmények megalapozott gyanújának közlése – írta Keresztes Imre.
A főügyész tájékoztatása szerint a képviselő és három társa összesen több mint 21 ezer euró vagyoni hátrányt okozott az Európai Parlament költségvetésének. A főügyészség korábban a költségvetési csalással kapcsolatban azt közölte, a gyanú szerint a politikus 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötött 4, illetve 6 hónapos időtartamra. Az ügyészség szerint a gyakornokok gyakorlatilag nem léteztek, érdemi munkavégzés nem történt, ezek fiktív szerződések voltak.
A kémkedéssel kapcsolatban pedig azt közölte korábban a főügyészség, hogy a polgári elhárítás figyelmét az keltette fel, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogat.
A VÁDLOTT KILÉP A JOBBIKBÓL
Kovács Béla európai parlamenti (EP-) képviselő kilép a Jobbikból. A politikus az MTI-hez szerdán eljuttatott nyilatkozatában úgy fogalmazott: nagy örömmel értesült arról, hogy három és fél éves „kálváriája” után vádat emel vele szemben az ügyészség, mert így végre lehetősége nyílik a bíróság előtt bizonyítékokkal cáfolni az ellene felhozott vádakat, gyanúsítgatásokat.
„Kijelentem most is, hogy sohasem kémkedtem idegen hatalomnak az Európai Unió intézményei ellen és költségvetési csalást sem követtem el” – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy bízik a független magyar bíróságban, és arra készül, hogy érdemben cáfolja az összes vádat, amire végre érdemi lehetősége nyílik.
A JOBBIK ÜDVÖZLI A VÁDEMELÉST
A Jobbik „nagy örömmel üdvözli a Központi Nyomozó Főügyészség Kovács Béla elleni vádemelését” – írta az ellenzéki párt szerdai közleményében, jelezve: 2014 májusa óta várják, hogy a bíróság előtt derüljön ki az igazság az őt ért vádakkal kapcsolatban.
Annak is hangot adtak: sajnálják, hogy „a fideszes államgépezet” három és fél éven keresztül húzta a nyomozást és a vádemelést. E mögött a kormánypárt politikai érdekeit feltételezi a Jobbik.
Ahogy 2014-ben, úgy most is abban érdekeltek, hogy teljes mértékben kiderüljön az igazság arról, hogy Kovács Béla elkövette-e az ellene vádként felhozott cselekményeket, vagy csak egy politikai koncepciós eljárás áldozata – fogalmaztak a közleményben, reményüket kifejezve, hogy a kérdésre minél hamarabb jogerős ítélet formájában ad választ a független magyar bíróság.
