Lényeges a szerbiai magyar és a magyarországi szerb nemzeti közösségek együttműködése akkor, amikor a két állam közötti kapcsolatok történelmi viszonylatban is a legjobbnak nevezhetők: nem számít nehéz feladatnak egyetértésre jutni a felmerülő kérdésekkel kapcsolatban – hangzott el a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a magyarországi Szerb Országos Önkormányzat budapesti együttes ülésén, melyet az Országgyűlés Esterházy Termében tartottak meg.
Hajnal Jenő és Szutor Lászlóné, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke a munkatársaival (Virág Árpád felvétele)
Az ülés résztvevőit köszöntve Latorcai János, a Magyar Országgyűlés alelnöke emlékeztetett: a 2011-ben elfogadott szerbiai rehabilitációs törvény, majd az azt követő csúrogi, lelket emelő, de megrázó erejű közös államfői főhajtás, történelmi megbékélés, megteremtette a két állam közötti kiemelkedő kapcsolatok lehetőségét. A két nemzetiség jövőjéről szóló megbeszéléseket rendkívül lényegesnek nevezte, hiszen újabb eredményeket hozhatnak, nincs gátló tényezőjük ma az esetleges kérdéses témák rendezésének. Úgy értékelte, hogy a nemzeti közösségeket érintő témákon túl ma felmerül a migránskérdés problémája, valamint a muzulmán térhódítás kihívásának kérdése is, mely Szerbiát és Magyarországot egyaránt befolyásolja.
Dinamikusnak nevezte felszólalása során a Szerbia és Magyarország közötti együttműködést Rade Drobac, Szerbia magyarországi nagykövete, s ez az együttműködés, mint mondta, a nemzeti tanácsok kooperációjában is megmutatkozik. A két országra ma az a jellemző, hogy kölcsönösen támogatják a területükön élő kisebbségi közösségeket – húzta alá, majd hozzátette, hogy az Orbán-kormány az elmúlt időszakban számos lépést tett a magyarországi szerb közösség életminőségének javítása érdekében, s ugyanez elmondható a szerb kormányról is. Kiemelte: lényeges, hogy Magyarország határozottan támogatja Szerbia európai integrációs törekvéseit. Mint mondta, Szerbiának nincs szüksége jobb európai uniós közvetítőre Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternél, aki minden alkalmat kihasznál a szerb közeledés gyorsításának megvalósítása érdekében.
Az ülés résztvevőit Latorcai János, a Magyar Országgyűlés alelnöke köszöntötte (Virág Árpád felvétele)
Fülöp Attila, a magyar emberi erőforrások minisztériumának helyettes államtitkára beszédében egy jelképes hasonlattal élve utalt arra, hogy a problémák mindig nagyobb hangsúlyt kapnak a megoldásoknál. Mint mondta, egy kidőlő fa nagyobb zajt kelt, mint egy növekvő őserdő, a jelen kapcsolatokat azonban szerencsére a fejlődő erdő jellemzi, megvan a megfelelő táptalaj a viszonyok mélyítéséhez. Fülöp aláhúzta: Magyarországon fontos témának számít a kisebbségi közösséghez tartozás, s az állam mindent elkövet a nemzetiségek helyzetének előbbre viteléért.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról szólt a megbeszélésen, hogy a kisebbségi akcióterv megvalósítása megfelelő ütemben zajlik Szerbiában, fontos keretet szavatol a többség és a kisebbség viszonyának tartós rendezéséhez. Kiemelte a magyar kormány által nyújtott támogatások fontosságát és a határon túli magyar közösségek helyzetét szem előtt tartó nemzetpolitika jelentőségét is. Konkrét beruházásokról szólva a Pannon RTV és a Magyar Szó sajtóorgánumok székházának felújítását említette. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi önkormányzatok együttműködése túlmutat a nemzeti tanácsokon, s szélesebb kontextusba, a két állam közötti jó viszonyrendszerbe helyezhető. Szutor Lászlóné, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke az első együttes ülés óta elkönyvelt eredményeket vette sorra, s külön kitért a magyar kormány segítségével megvalósított iskola- és óvodafelújítási projektumokra, műemlékvédelmi beruházásokra.
Az ülésen egy közös emlékplakett megalapításának ötlete is felmerült, a részleteket azonban a későbbiekben még kidolgozzák. A vajdasági küldöttséget Ljubomir Aleksov, a Magyar Országgyűlés szerb nemzetiségi szószólója fogadta és kalauzolta a nap folyamán. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a budapesti Szerb Intézet együttműködési megállapodást kötött.
