Gyászünnepséggel, emléktáblák avatásával és koszorúzással emlékeztek meg Kárpátalja magyar férfilakosságának 1944. novemberi, szovjet lágerekbe történt elhurcolásáról szombaton Szolyván, a deportáltak egykori gyűjtőtáborának helyén létesített emlékparkban.
Az emlékünnepségen mondott beszédében Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára arra emlékeztetett, hogy a magyarság 1944–45-ös tragédiájáról évtizedeken át még csak beszélni sem volt szabad, rendszerváltásra volt szükség ahhoz, hogy a hallgatás falát sikerüljön áttörni. Számos közösség, köztük a kárpátaljai magyarok is elérkezettnek látták az időt, hogy megemlékezzenek az áldozatokról. Megköszönte a kárpátaljai magyaroknak a bátor helytállásukat, azt, hogy amikor tehették, nem hallgattak tovább a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiájáról, s összefogásukkal utat mutattak az anyaországnak is, létrehozták a szolyvai emlékparkot. A politikus kiemelte: 73 három évvel ezelőtt ezen a napon olyan emberek váltak egy pusztító rendszer áldozataivá, akiknek nem volt más bűnük, mint a nemzeti hovatartozásuk.
– A legkevesebb, amivel emléküknek tartozunk, hogy kimondjuk: nem tűrjük el, hogy ma Európában bárkit nemzetiségi hovatartozása, magyarsága miatt megbélyegezzenek. Kimondjuk azt, hogy nem engedünk a magyar közösségeket megillető jogokból semmilyen visszalépést, legyen az emberi, politikai, nyelvhasználati vagy éppen oktatási jog – hangsúlyozta. Megjegyezte: ebben a küzdelemben a kárpátaljai magyar és a Kárpát-medencei magyar közösség mindig számíthat az anyaországra, a magyar kormányra.
– A sztálini terrort elszenvedettek embertelen körülmények között tanúsított szilárd helytállása intsen minket arra, hogy bátran fel merjünk szólalni a nemzetünk tagjait érő igazságtalanságok ellen. Erre tegyünk ma fogadalmat, amikor az emlékezés koszorúit elhelyezzük az ártatlan áldozatok emlékművénél – zárta beszédét Szilágyi Péter.
Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke az ártatlan kárpátaljai magyar férfiak és németek szenvedéseit felidézve arra emlékeztetett, hogy velük szemben a szovjet hatóságok a kollektív bűnösség elvét alkalmazták. Rossz jelnek nevezte, hogy a magát jogállamnak deklaráló Ukrajna ma az új oktatási törvény elfogadásával jogtiprást követ el.
Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója sajnálatos tragédiának nevezte az 1944 novemberében a kárpátaljai magyarokkal és németekkel történt igazságtalanságot. Az ártatlan áldozatok emlékét örökre meg kell őrizni – mondta.
Az emlékünnepség zárásaként ökumenikus szertartás keretében felavatták az emlékpark újabb 22 emléktábláját és megkoszorúzták az áldozatok emlékművét.
