Aleksandar Vučić szerdai brüsszeli látogatását követően tegnap Ana Brnabić miniszterelnök látogatott el az EU központjába, és a szerb államfőhöz hasonlóan ő is pozitív üzeneteket „zsebelt be”. A Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselővel és Johannes Hahn bővítési és szomszédságpolitikai biztossal közösen megtartott sajtótájékoztatón ismételten elhangzott, hogy Brüsszel biztos a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd sikerességében, ami egyik alapfeltétele Szerbia ütemes előrehaladásának a teljes jogú uniós tagság felé vezető úton.
Brüsszel biztos a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd sikerességében (Fotó: Beta)
A párbeszédnek politikai szempontból védettnek kell lennie – emelte ki Mogherini, rámutatván, hogy jó lenne új fejezetét megnyitni a Belgrád és Pristina kapcsolatait rendezni hivatott párbeszédnek, hiszen ez a záloga a jövőbeni megállapodásoknak. Mogherini azzal kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, hogy a feleknek mikor kell(ene) aláírniuk a kapcsolataik rendezéséről szóló, jogilag kötelező erejű megállapodást, azt viszont leszögezte, hogy a párbeszéd egyik kulcsfontosságú eleme a koszovói szerb községek közösségének megalapítása – ezért ennek a lépésnek a megtételére szólította fel a pristinai vezetést –, illetve a többi korábbi megállapodás alkalmazása. A korábban kieszközölt, alkalmazásra váró megállapodások közül az energetika területét szabályozót emelte ki.
Ana Brnabić és Mogherini – mint az a sajtótájékoztatón kiderült – egyetértenek azzal kapcsolatban, hogy Szerbia csak akkor nyithat meg újabb ajtókat az EU felé vezető úton, ha rendezi a kapcsolatait Pristinával, illetve jószomszédi viszonyokat ápol a régió összes országával. Az EU egyik alapelve mindig is a jószomszédi viszonyok ápolása, illetve erősítése volt, hiszen ez az egyik kulcsa a gazdasági fejlődésnek – hangzott el.
Azzal kapcsolatban is közös álláspontra helyezkedtek a felek, hogy mindennek szemszögéből meghatározó Aleksandar Vučić köztársasági elnök kezdeményezése, hogy a szerbiai belpolitikai, társadalmi, tudományos és értelmiségi színtér résztvevői kezdjenek párbeszédet Koszovóról, illetve a kérdés megoldásáról.
Ana Brnabić arról biztosította Mogherinit és Hahnt, hogy Szerbia továbbra is kitart amellett, hogy stratégiai prioritásai között első helyen az uniós tagság áll. A szerb államvezetés tudja, hogy az integráció sikerességének egyik kulcsa az ország és a társadalom reformja. A kormány jelenleg a joguralom, az állami közigazgatás rendezése és a korrupcióellenes küzdelem területére összepontosít a reformok végrehajtásában. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy Szerbia belátható időn belül három vagy négy újabb tárgyalási fejezetet nyithat meg.
Mogherini ezt követően ismét kiemelte, hogy az EU ajtajai nyitva állnak a Nyugat-Balkán összes országa előtt. Amint ezek az országok teljesítik a szükséges feltételeket, semmi akadálya nem lesz a csatlakozásnak – szögezte le, Johannes Hahn pedig mindehhez hozzátette, hogy a nyugat–balkáni államoknak érdemes lenne kihasználniuk a hátszelet, amelyet Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének szeptemberi nyilatkozata adott az országok csatlakozási folyamatának.
Folyamatosan az elvárásokról
A tisztségviselők találkozóját követően a Szerbia és az EU Közötti Stabilizációs és Társulási Tanács is ülésezett, és arra a megállapításra jutott, hogy Szerbia előrelépést mutatott fel mind a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd tekintetében, mind a 23. és a 24. tárgyalási fejezetek akciótervének joguralommal kapcsolatos elemei végrehajtásával kapcsolatban. A Tanács közleményében kiemelik: Szerbia integrációs folyamatának szempontjából a 35., a Koszovóval foglalkozó fejezet az egyik legfontosabb, ezért sürgetik a kapcsolatok rendezését. Eszerint az EU elsősorban a Szerbiával való kommunikációval segítheti az országot az integráció dinamikusabbá tételében. A kommunikáció középpontjában az uniós csatlakozással kapcsolatos elvárások, valamint a csatlakozás lehetséges előnyei állnának – véli a Tanács. Az ülésen az április 2-i elnökválasztás kampányát is értékelték, illetve megállapították, hogy a szerbiai polgárok a demokratikus rendszerek mércéivel összhangban élhettek szavazati jogukkal, a jelöltek pedig szabadon kampányolhattak. A tanács felszólította Szerbiát, hogy biztonság- és külpolitikáját fokozatosan hozza összhangba az uniós politikával.
