2024. április 27., szombat

Zsákbamacska

Az egészséges embernek számtalan kívánsága van, a beteg azonban csak arra vágyik, hogy meggyógyuljon. S minél kilátástalanabb a helyzete, annál inkább hajlandó rá, hogy az égről is leszedje a csillagokat.

A beteg és családja, ha úgy látja, a patikában vényre (receptre) kapható, vagy szabad eladásban megvásárolható gyógyszerek nem (elég gyorsan) hatnak, akkor tovább keresgél. Akinek van pénze, az megnézi a csodaszereket az interneten, akinek nincs, az a bioboltok helyett a piacon néz szét. Például az újvidéki bolhapiacon, amelyet az emberek nejlonpiacnak neveznek. Ott, akik nem béreltek pultot, földre, nejlonra, papírra, anyagra terítve kínálják portékájukat. Videokazetták, használt lábbelik, kozmetikumok mellett és között, hogy ne annyira legyen feltűnő, különböző gyógyszereket is árulnak.

Vannak antibiotikumok, allergia, asztma elleni gyógyszerek…, külföldiek és hazaiak, sőt ízületi és egyéb bántalmakra használt, megkezdett kenőcsök. Egyeseknek már lejárt a szavatossági idejük – amikor ezt szóvá teszem az elárusítónak, úgy tesz, mintha ezt nem tudná. Akadnak piszkos gyógyszerdobozok, amelyekről lerí, hogy a kukákból lettek kiturkálva. Némelyikre a tulajdonos saját kezűleg írta rá, melyik hasonló gyógyszert helyettesít. Amikor afelől érdeklődöm, melyik mire való, a kereskedő őszintén bevallja: nem tudja, de hozzáteszi: aki vásárol, tudja, mit keres, mire való a gyógyszer, milyen időközökben és mennyit kell belőle szednie. Állítólag a nyugtatók a legkelendőbbek. Az ár több mint kedvező: dobozonként 50 dinár. Ez jutányos ár, mert sokan nem tudják megvenni a 300-tól 2000 dináros gyógyszert maguknak, szüleiknek, gyereküknek. Sőt a patikában egyes gyógyszerek sokszor recept nélkül nem is kaphatók.

Nem kevés azoknak a száma, akik boldogok, hogy akár a piacon hozzájuthattak olyan gyógyszerhez, amelyről úgy tudják, hogy segíthet a felépülésükben, ezért meg sem nézik, lejárt-e a gyógyszer szavatossági ideje. A szegény, tudatlan ember azon nem is gondolkozik, a gyógyszer mennyi ideig állt a napon vagy nedves helyen kibontva. Arról nem beszélve, hogy tudjuk, némely gyógyszert hűtőszekrényben kell tartani.

Aki a kukából akar „egészséget” vásárolni, a saját életét teszi kockára, és annak az életét, akinek a gyógyszert szánja.

Vásárol-e gyógyszert a piacon vagy a világhálón keresztül?

Igen: 8 (4,35%)

Néha: 9 (4,85%)

Soha: 168 (90,8%)

Az orvosok arra hívják fel a vásárlók figyelmét, hogy a szavatossági idő ellenőrzése sem elegendő, mert megtörtént, hogy a dobozba nem az eredeti gyógyszer került.

Az Egészségügyi Minisztérium illetékesei óva intenek bennünket: a piacon semmiképpen ne vásároljunk használt vagy használatlan gyógyszereket, és ne a kukába dobjuk, hanem vigyük vissza azokba a patikákba, ahol megvannak a feltételek az egészségügyi hulladék tárolására. Amikor az újvidéki gyógyszertárakban érdeklődtük, kiderült, egyikben sem tárolják az egészségügyi hulladékot.

Egyes polgárok a világhálón, „jó szándékkal” kínálják a gyógyszert, amelynek néhány hónapja lejárt a szavatossági ideje. Teszik ezt, mert tudják, sokan érdeklődnek olyan gyógyszerek iránt, amelyek drágák és csak külföldön szerezhetők be.

Sajtóállítások szerint Szerbiában a gyógyszerek tíz százaléka hamisított, nem tudni, milyen az összetételük. Legtöbbször az interneten kínálják őket.

A hamisítványról árulkodó jelek: nem az eredeti csomagolásban kínálják, nincs eredeti használati utasítása, szokatlan ízű, nem megfelelően oldódik, másmilyen színű, vagy az ígért hatás elmarad.

A hamis potencianövelő szerek a népszerűek, valamint számos készítmény, amely állítólag hatásosan gyógyítja a cukorbetegséget, a magas vérnyomást és a daganatos betegségeket. Illegális úton, sokszor Koszovón keresztül, csomagtartókból, táskákból kerülnek elő, jutnak be az országunkba a nem bejegyzett (gyógy)szerek. Nincs tanúsítványuk, nem megfelelő módon szállították őket, s veszélyeztetik az ember egészségét. Az interneten hirdetők természetesen sokkal jutányosabb áron kínálják, mint a hasonló készítményeket a patikában. Aki ilyen szereket használ, annak vagy tovább romlik az állapota, vagy újabb panaszai vannak, sőt egyesek az életükkel fizetnek érte.

A forgalmazásukért mindössze legfeljebb 3 évi börtönbüntetés róható ki, mert a törvény nem külön bűncselekményként kezeli, hanem csak az étel- és italhamisítások csoportjába tudja őket besorolni.

A tájékozatlanság, a tudatlanság, a pénztelenség és a gyors gyógyulási vágy következménye sokszor visszafordíthatatlan, például ha a melldaganatban megbetegedett nő hamis gyógyszert szed és meghal.

A kommunális rendőrség feladata, hogy ellenőrizze azt, gyógyszereket ne kínáljanak az utcán, mert kétes az eredetük és a minőségük. Ezenkívül nálunk tilos hirdetni és interneten árulni gyógyszereket.

A hamisítók rájöttek, sokkal több a hasznuk, ha drága gyógyszereket hamisítanak.

Az Egészségügyi Világszervezet kimutatása szerint az interneten árusított gyógyszereknek körülbelül a fele hamisítvány. Ezek évente 75 milliárd dollár hasznot hoznak, és a becslések szerint ez várhatóan 20%-kal fog növekedni. A gyógyszergyárak felmérése szerint minden illegálisan befektetett 1000 dolláron 500 000 dollárt lehet keresni, és ez egyike a legjövedelmezőbb bűncselekményeknek. A fejletlen országokban főleg a malária, a tuberkulózis elleni gyógyszereket és az antibiotikumokat hamisítják.

Az embereknek sajnos nem szokásuk bejelenteni azokat az eseteket, amikor hamisított gyógyszerek használata miatt egészségi panaszaik voltak. Ezért az illetékesek ritkán tartóztatják le azokat, akik ily módon mások egészségét veszélyeztetik. Pedig az utóbbi években a felügyelőség tetaglobulin-, tetagam-, cialis-, folsav-hamisításokat állapított meg.

Az illetékesek szerint Szerbia nem olyan ország, amelyet elárasztottak hamisított gyógyszerekkel, de nem árt megnézni, mit és hol vásárolunk!