Újvidéken október 26-án, csütörtökön, a Heror Media Pont – a városi önkormányzat támogatásával – az Európa Kollégiumban szervez tanácskozást Hozzáférhető kommunikációs formák címmel a fogyatékkal élők tájékoztatásának és mindennapi életének a nehézségeiről, kihívásairól. A cél választ adni olyan kérdésekre, amelyekkel nem sokat foglalkozott társadalmunk az utóbbi időben.
A kisebbségi nemzeti közösségek, mint ismeretes, társadalmunk húsz százalékát jelentik. A fogyatékosságnak valamilyen formájával élő személyek a tíz százalékát teszik ki. Ha valaki egyszerre tagja a mindkét értelemben vett kisebbségi csoportnak, meglehetősen összetett, nehéz élethelyzettel kell megküzdenie.
A konferenciához kapcsolódóan a Magyar Szó weboldalán egy kérdőíven keresztül arról kérdeztük meg olvasóinkat, hogyan vélekednek a kisebbségi tájékoztatásról, és milyen álláspontot képviselnek a fogyatékkal élők informálásával kapcsolatban, milyen személyes tapasztalataik vannak. A fiatalok véleményét fontosnak tartottuk, ezért jó eredménynek számít, hogy a körkérdésben ugyanannyi 25 év alatti és 25 év feletti személy vett részt. A nemek megoszlása is nagyjából azonos volt.
Arra a kérdésre, hogy honnan tájékozódik, több válasz kijelölésének a lehetősége mellett olvasóink legnagyobb része, 41 százaléka, a közösségi hálózatokat jelölte meg. A lapok online kiadásaiból értesül a hírekről 20, a televízióból szintén 20, minden felkínált médiából 13 és nyomtatott sajtóból 6 százalékuk. Az anyanyelvű tájékoztatással a válaszadók 49 százaléka elégedett, 36 százalékuknak fenntartásai vannak, ők a részben elégedett opciót választották. A részvevők 15 százaléka elégedetlen az anyanyelvű sajtótermékekkel.
Az egyik kérdés arra próbált rávilágítani, mennyire határozza meg az olvasói szokásokat az időszerű témák követésének igénye. A válaszadóknak csaknem a fele, 46 százalékuk csak részben követi az aktuális témákat, 43 százalékuk következetesen ezt teszi, a fennmaradó válaszadókat nem ezek a kérdések foglalkoztatják.
Nem teljesen elégedettek a felhasználók a fiatalokhoz szóló tartalmak gyakoriságával: 43 százalék szerint csak bizonyos helyeken találni elegendő, fiataloknak szánt cikket, 30 százalék szerint van elég ilyen tartalom, 27 százalék szerint nincs.
A fogyatékkal élőkről szóló kérdések közül az egyik azt firtatta, közvetlen környezetében hány ilyen személyt ismer az olvasó. 63 százalékuk néhány személyt, 30 százalékuk egyet sem, 7 százalékuk pedig csak egyet ismer. Egyetértés alakult ki annak kapcsán, hogy könnyebb-e vagy nehezebb ezeknek a személyeknek a tájékoztatása: több mint 80 százalék szerint nehezebb, a többi válaszadó nagy része nem foglalt állást. Az olvasók a tévét tartják a legelérhetőbbnek a fogyatékkal élők számára, az internet, a rádió és a nyomtatott sajtó következnek a sorban. A válaszadók 82 százaléka azt vallotta, nincsenek előítéletei, 41 százalékuk szívesen találkozik fogyatékkal élőkkel, 31 százalékuk számára azonban rendszerint kellemetlen érzés az első találkozás.
A felmérés eredményeivel a fent említett újvidéki tanácskozás is foglalkozik majd.
