Szükség van a közigazgatás és a hivatalok hatékonyabb működésére – egyeztek meg a Köztársasági Képviselőház képviselői a parlament őszi ülésszakának első ülésén, amely kedden kezdődött és tegnap a napirenden szereplő 11 pont közül a Közszolgálati Nemzeti Akadémiáról szóló törvényjavaslat, a tisztviselőkről szóló törvény módosítása, illetve az elektronikus azonosítással, dokumentációval és szolgáltatásokkal foglalkozó törvényjavaslat általános vitájára került sor.
Fotó: Ótos András (Archív)
Vladimir Orlić, a Szerb Haladó Párt képviselője rámutatott arra, hogy a hatékony közigazgatás az elsődleges célunk, vagyis, hogy a közhivatalok a polgárok érdekeit szolgálják. Azt szeretnénk, ha a Közszolgálati Nemzeti Akadémia nemcsak egy intézmény lenne, hanem ha hosszú távon fenntarthatóvá tenné a hatékony közigazgatást. Szavai szerint ennek nincs köze sem pártfoglalkoztatáshoz vagy az esztrádénekléshez – reagált az ellenzék által felvetett kételyekre, miszerint a közigazgatásban dolgozóknak és azok vezetőinek képzése csak növeli majd a pártfoglalkoztatást.
Balša Božović, a Demokrata Párt képviselője kiemelte, amikor a Szerb Haladó Párt hatalomra került és létszámstopot rendelt el, 50 ezer párttag állhatott munkába a közszférában. Véleménye szerint az új törvényjavaslat csak azt szolgálja, hogy kiképezze az így foglalkoztatott embereket.
Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt képviselője felszólalásában kiemelte, ilyen akadémia működésére senkinek nincs szüksége. Véleménye szerint ennek a törvényjavaslatnak a már most is túl nagy államigazgatás további duzzasztása a célja. Kiemelte, a közigazgatást elsősorban a felhalmozott munkafeladatok és az alacsony fizetések sújtják. A fizetési osztályok bevezetésére lenne inkább szükség, illetve az állami tisztségviselő hivatás védelmére, majd feltette a kérdést, hány munkás fog dolgozni ezen az akadémián. Zoran Živković, a Független Képviselők Klubja frakciónak a képviselője elmondta, a Közigazgatási Nemzeti Akadémiáról szóló törvény a kilencvenes éveket kívánja visszahozni, amikor csak azok kaptak a hivatalokban és közszolgálatokban munkahelyet, akik a Szerbiai Szocialista Párt tagjai voltak. Erre Marjan Rističević, a hatalmi koalíció képviselője azzal válaszolt, hogy Szerbiában a gazdaság beomlasztása és rablómagánosítása október 5-én, a demokrata hatalommal kezdődött. Ő az akkori hatalmat tette felelőssé azért, hogy a közigazgatásban pártfoglalkoztatás kezdődött meg, amit most a hatalmi koalíció szeretne helyreállítani. Miroslav Aleksić, a Szociáldemokrata Párt képviselője felszólalásában elmondta, nem tud a jelenlegi állapotokon segíteni az akadémia, az országban ugyanis a közigazgatás sem működik akadálytalanul. Véleménye szerint éppen ezt a rendszert kellene először felállítani, hogy a közigazgatásban dolgozókat képezhessék. Hozzátette, kiket képez majd az akadémia, amikor a 2016-ban elfogadott törvény szerint a közintézmények élére 2017 márciusában már pályázat által megválasztott igazgatóknak kellett volna ülniük, ehelyett a közintézmények és közvállalatok többségének élén továbbra is megbízott igazgatók vannak. Duša Pavlović, az Elég volt! mozgalom képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az akadémia megalapítására túl nagy politikai ráhatás várható. Hozzátette, szükség van ilyen jellegű képzésre, de véleménye szerint a felállított koncepciók nem jók. Aleksandra Stevanović, ugyanennek a mozgalomnak a képviselője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény nincs jól átgondolva, hiszen több, ettől független törvény is szakképesítést lát elő, például a felügyelőségről szóló törvény. Az ötletet jónak tartotta, de véleménye szerint nem gondolták át kellő mértékben.
Boško Obradović, a Dveri mozgalom képviselője ugyanakkor azt rótta fel, hogy a napirenden szereplő törvényeket sürgős eljárásban kell meghozni, miközben az elektronikus dokumentumokról és azonosításról szóló törvény egy az egyben az európai törvénynek a fordítása. Miután elmondta, hogy ilyen fontos törvényről nem kellene sürgős eljárásban dönteni, feltette a kérdést, miért kell az EU törvényeihez alkalmazkodnia Szerbiának, amikor még nem is tagja az EU-nak. A felszólaló ellenzék többsége az elektronikus dokumentumokról, személyes azonosításról és szolgáltatásokról szóló törvény kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy ennek a törvénynek az alkalmazása számos gondot vet majd fel, a legnagyobb gond azonban mégis a polgárok adatvédelmével lesz.
