Az Erasmus és az Erasmus+ európai uniós ifjúsági és oktatási program három évtizedes jubileuma jegyében rendezték meg a nyugat-balkáni oktatási, kutatási és innovációs miniszteri platform sorrendben hatodik konferenciáját a belgrádi Száva Központban. Az értekezleten korábbi egyetemi hallgatók, ma kutatással, művészetekkel, politikával foglalkozó fiatalok is részt vettek, s megosztották a tapasztalataikat a tanácskozás részvevőivel.
Navracsics Tibor: Független, képzett, tapasztalt kutatókkal gazdagodnak az országok az Erasmus jóvoltából (Ótos András felvétele)
Az Erasmusban – hangzott el a helyszínen – a mögöttünk álló három évtizedben 9 millióan vettek részt, magának a programnak már csak az egyes ciklusait elemezve is meglehetősen kecsegtető adatokkal lehet szolgálni. Kizárólag az éppen aktuális, 2014 és 2020 közötti időszakban eddig 180 ezren voltak különféle egyetemi hallgatói vagy tanári csereprogram részesei, 30 ezer ösztöndíjat hagynak jóvá összesen a négy év alatt, 300 mesterképzési programot indítanak, már 20 ezer megállapodás született egyetemi karok között. A tanácskozás részvevői egyetértettek abban, hogy az elmúlt harminc esztendő kilencmilliós erasmusos tábora hatalmas eredményről tanúskodik, s ez az eredmény nagyban hozzájárulhat egy sikeresebb, szebb európai jövőkép megteremtéséhez is.
ÚJ MÓDSZEREK, ÚJ MEGKÖZELÍTÉSEK
A tanácskozás megnyitása során Navracsics Tibor európai oktatási, művelődési, ifjúsági és sportügyi biztos kiemelt fontosságú tényként könyvelte el, hogy most először tartják Szerbiában a nyugat-balkáni oktatási platform kétnapos értekezletét. Aláhúzta: a platform egy értékes tradícióvá nőtte ki magát az évek során, alkalmat ad arra, hogy új oktatási módszerek bevezetéséről, új megközelítések átgondolásáról nyissanak a jelenlévők vitát. Mint mondta, a kutatás és a mobilitás az idei konferencia két fő témája, s annak a véleményének adott hangot, hogy mindkettőnek a fokozása az erősebb és versenyképesebb gazdaság kialakítását eredményezi a balkáni államokban. Maga is fontos feladatnak nevezte megvizsgálni, mit lehet még a jövőben tenni e mobilitás fejlesztése érdekében, s a fiatalokat, akiket a leginkább érint a téma, a társadalom kohéziós erejének nevezte, akiknek ebből kifolyólag is óriási a jelentőségük. Navracsics igazi sikertörténetnek nevezte az Erasmus, majd az abból kifejlődött Erasmus+ programot, mely jó alkalom arra is, hogy mások megismerjék ezt a térséget, s tudásukkal fejlesszék. Ismertette, hogy a hivatalos adatok szerint 2014 óta mintegy hétezren látogattak el a program keretében Európa különböző országaiból a nyugat-balkáni térségbe. Felhívta beszédében a figyelmet a montenegrói egyetem sikerére az Erasmus+ kiválósági programján belül. Az uniós biztos a legfontosabbnak azt nevezte, hogy ennek a kezdeményezésnek köszönhetően évről évre nagy számban térnek más országokból haza független, képzett, tapasztalt kutatók.
Ótos András felvétele
GENERÁCIÓK EGÉSZ SORA
A nyugat-balkáni államok egyik jellemzője, hogy hasonló nagyságú, hasonló oktatási rendszerekkel rendelkező országok, melyeknek szükségük van a gazdasági fejlődésre, ennek egyik előfeltétele pedig éppen az, hogy az oktatásnak még fokozottabb figyelmet szenteljenek – állapította meg Mladen Šarčević oktatási, tudományos és technológiai fejlesztési miniszter. Több mint 40 millió euró értékben hagytak jóvá tudományos kutatási projektumokat az aktuális időszakban – közölte a tárcavezető, aki különösen az európai csatlakozás előtt álló nyugat-balkáni államok szempontjából minősítette lényegesnek a mobilitás lehetőségét a kutatás és a tudomány területén.
Hatalmas kihívásnak számít az oktatás területe, állapította meg felszólalásában Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője, rámutatva arra, hogy e terület folyamatos változáson, átalakuláson, fejlődésen megy át. Kiemelte annak a 27 millió eurós vissza nem térítendő uniós támogatásnak a fontosságát, amelyet a szerbiai oktatási rendszer fejlesztése céljából hagyott jóvá hazánk számára az EU, s melyről szerdán írtak alá szerződést Brüsszelben az illetékesek. Fabrizi úgy fogalmazott, harminc év után már Erasmus-generációkról beszélhetünk, akik ma továbbfejlesztik az oktatást, a politika vagy a gazdaság területét Európában.
A kétnapos konferencia mai panelvitái között a mobilitás serkentését és az innovációk születésének segítését magába foglaló témák dominálnak.
