Annál élhetőbb egy település és működőképesebb egy önkormányzat, minél több civil szervezet egészíti ki, segíti tevékenységét – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kedden Lajosmizsén, a IV. Kárpát-medencei civil konferencián.
Fülöp Attila kiemelte: míg 2010-ben még 144 milliárd forint volt a civil szervezeteknek juttatott állami támogatás, 2015-ben már 202 milliárd forint. Ezzel párhuzamosan a magántámogatásuk is nőtt, összességében a saját bevételeikkel együtt mintegy 577 milliárd forintból gazdálkodnak. A civil szervezetek tevékenységével kapcsolatosan elmondta: a legtöbb szervezet oktatással, kultúrával, sporttal és szabadidővel foglalkozik, politikával és érdekképviselettel mindössze 1,5 százalékuk.
Beszélt arról is, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 62 ezer civil szervezet működik egyesületi vagy alapítványi keretek között. A többségük, mintegy egyharmaduk Budapesten, Pest megyében tevékenykedik. A minden megyében található civil információs centrumokról elmondta: ezeknek kötelességük térítésmentes segítséget, pályázati vagy jogi tanácsadást nyújtani a megyében működő civil szervezeteknek.
Az átláthatóságról szóló törvény kapcsán megjegyezte, ennek lényege mindössze annyi, hogy azoknak a szervezeteknek, amelyek 7,2 millió forintot meghaladó támogatást kapnak külföldről, bírósági bejelentési és beszámolási kötelezettségük van. A Civil Információs Portálon ebből kifolyólag jelenleg 45 szervezet van feltüntetve.
A határon túli szervezetek lehetőségeiről a helyettes államtitkár elmondta: a jövőben önállóan is beadhatnak szakmai pályázatot mindazok az egyesületek, alapítványok, amelyeknek társpályázóként korábban már volt nyertes pályázatuk. Tavaly egyébként mintegy 150 olyan pályázat volt, amit egy magyar civil szervezet és egy határon túli közösen adott be.
Závogyán Magdolna, az Emmi kultúráért felelős helyettes államtitkára elmondta: a külhoniak tekintetében a kormány igyekszik minden olyan körülményt biztosítani az egyén és a közösség számára, ami létfontosságú ahhoz, hogy a magyar nyelv és a kultúra keretei között megmaradjanak. Hangsúlyozta: a kultúráért felelős államtitkárság a külhoni magyar kultúra céljaira ebben az évben mintegy 110 millió forintot biztosított. A közművelődés vonatkozásában két intézményének, a Nemzeti Művelődési Intézetnek és a Hagyományok Házának pedig a külhoni magyarság szakmai feladatainak segítése és az együttműködés ápolása is a feladatai közé tartozik.
A konferenciára Ukrajnából, Szlovákiából, Romániából, Szlovéniából és Magyarországról érkeztek úgynevezett ernyőszervezetek képviselői.
