Az Európai Unió migrációs politikájának továbbra is a szolidaritáson és a felelősség megosztásán kell nyugodnia, amelyet minden uniós tagországnak tiszteletben kell tartania - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja brüsszeli sajtótájékoztatóján szerdán.
Az európai uniós végrehajtó testület új javaslatait ismertetve hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az EU külső határainak hatékonyabb védelme által kézzelfogható és pozitív eredményei vannak az unió migrációs politikájának, minden tagállamnak további erőfeszítéseket kell tennie a szolidaritás szempontjából.
Az Európai Unió Bíróságának a kvótaperben hozott ítéletével kapcsolatban Avramopulosz aláhúzta: a bíróság ítélete azt bizonyította, hogy az áthelyezések uniós rendszere jogilag magalapozott. Ez azt jelenti, hogy tovább kell dolgozni az áthelyezések sikerének érdekében - emelte ki.
Az uniós biztos reményét fejezte ki, hogy a menekültek kvóták szerinti elosztását elutasító tagállamok átgondolják álláspontjukat, és részt vesznek a szolidaritáson alapuló mechanizmusban. A szankciók helyett a párbeszédet kell előtérbe helyezni - tett hozzá.
Avramopulosz - aki migrációval kapcsolatos új "európai menetrend" bemutatása mellett az uniós bizottságnak a schengeni megállapodásra vonatkozó új javaslatait is ismertette - elmondta, hogy a menekültek Görögországból és Olaszországból történő áthelyezését célzó uniós mechanizmus keretében eddig több mint 29 ezer rászorultat helyeztek el más tagállamban, "hozzájárulva ezzel a két ország menekültügyi rendszerére nehezedő nyomás jelentős csökkentéséhez".
Kiemelte, hogy sürgető prioritás a szeptember 26-ig - a két éve elhatározott rendszer hatályának lezárultáig - Görögországba és Olaszországba érkezett, áthelyezésre jogosult menekültek fennmaradó részének mielőbbi áthelyezése. A kedden lezárult rendszer keretében várhatóan összesen mintegy 37 ezer migránst helyeznek át ténylegesen.
Az uniós illetékes bejelentette, hogy a bizottság újabb uniós áttelepítési rendszerre tesz javaslatot, amely szerint a következő két évben legalább további 50 ezer "különösen kiszolgáltatott, nemzetközi védelemre szoruló" embert kellene Európában elhelyezni.
Mint elmondta, a bizottság 500 millió eurót (mintegy 155 milliárd forintot) különített el, hogy támogassa az áttelepítésekre tett erőfeszítéseket a tagállamokban. A biztos közlése szerint az új rendszer 2019 októberéig marad érvényben, és a jelenlegire épül.
Avramopulosz azt is jelezte, hogy a Törökországból és a Közel-Keletről történő áttelepítések folytatása mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni az Afrika szarváról és Észak-Afrikából - főként Líbiából, Egyiptomból, Nigerből, Szudánból, Csádból és Etiópiából - érkező, kiszolgáltatott emberek áthelyezésére.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az illegális migráció visszaszorítása és a legális bevándorlás lehetőségének megteremtése érdekében az Európai Parlamentnek és a tagországok kormányait képviselő tanácsnak el kell fogadnia az uniós kékkártyára irányuló bizottsági javaslatot. E kártyának köszönhetően várhatóan növekedni fog az EU képessége arra, hogy a magasan képzett munkaerőt Európába vonzza és megtartsa, ezáltal biztosítva a tagállamok számára az igényeiknek megfelelő munkaerőt. A bizottság továbbá értékelni fogja, hogy a jelenlegi uniós vízumpolitika megfelel-e a jelenlegi és a jövőbeni kihívásoknak, és szükség esetén mérlegeli a vízumpolitika korszerűsítésének szükségességét is.
Dimitrisz Avramopulosz kitért arra is, hogy a tagállamoknak tovább kell egyszerűsíteniük a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszaküldésére vonatkozó rendelkezéseiket, valamint az Európai Határ- és Parti Őrségen belül működő visszatérési osztályt jelentősen meg kell erősíteni annak érdekében, hogy az ügynökség képes legyen "a visszatérések uniós szintű igazgatásának irányítására és koordinálására".
