A parlament ötödik, rendkívüli ülésén, amelynek napirendjén két oktatási törvény, az oktatási kerettörvény és a felsőoktatási törvény szerepelt, a képviselők több mint 1200 módosítási indítványt nyújtottak be. Ezek egyenkénti megvitatását kezdték el tegnap a képviselők. Legyen kötelező az általános iskolai oktatás mellett a középiskolai oktatás is, fedezze az állam a tanulók utaztatásának költségét, illetve minden diák kapjon ingyentankönyvet – ezek voltak a legfontosabb kezdeményezések, amelyek a legnagyobb vitát váltották ki a képviselők körében.
Annak ellenére, hogy a hatalmi koalíció képviselői, de az ellenzéki képviselők is egyetértettek abban, hogy kötelezővé kell tenni a középiskolai oktatást is, az ellenzékiek által benyújtott módosítási indítvány részletezésekor a hatalmi párt képviselői kiemelték, hogy ennek a módosítási indítványnak az elfogadásával megsértenék az alkotmányt. Ez a kijelentés nagy vitát váltott ki. Balša Božović, a Demokrata Párt képviselője rámutatott arra, hogy a hatalmi párt csökkentette a nyugdíjakat, habár az alkotmányellenes, koalícióba lépett Koszovó területén Haradinajjal, és ezzel a lépésével szintén az alkotmány ellen tett, de az alkotmány nem tiltja a kötelező középiskolai oktatást, és ha azt nem tiltja, akkor nem is sértené meg a parlament az alkotmányt. Maja Gojković házelnök a Szerb Haladó Párt képviselőjeként kért szót, hogy rámutasson, mivel az alkotmány soha sem tilt, veszélyes lenne az előírásait úgy értelmezni, hogy mindent szabad, amit nem tilt. Aleksandar Martinović, az SZHP képviselője az ellenzéknek csak azt válaszolta, ha annyira fontos, hogy kötelező legyen a középiskolai oktatás, miért nem tették azzá a DP államvezetése idején.
Ez a vita meghatározta az ülés menetét, és bár az oktatási kerettörvény különböző szakaszára érkező módosítási indítványokról tárgyaltak, vissza-visszatért az általános és középiskolai oktatás fontossága a fiatalok boldogulásában. Zoran Živković, az Új Párt képviselője azzal vádolta meg a hatalmi pártot, hogy rossz döntéseivel arra kényszerített 20-30 ezer fiatalt, hogy elhagyja az országot és máshol keressen megélhetést.
Ugyanakkor többször felmerült az ingyentankönyvek szükségessége is. Saša Radulović, az Elég volt! mozgalom képviselője rámutatott arra, hogy ha az állam ingyentankönyveket osztana az általános és középiskolás tanulók számára, az állami költségvetés mintegy 0,2-0,3 százalékát kellene elkülöníteni a költségek fedezésére, ami az Air Srbija vállalat éves állami támogatásának a fele, és tizede a smederevói acélgyár 2014–2015-ben felhalmozott adósságának. Hozzátette, az ingyentankönyvek jelentős mértékben megkönnyítenék a szülők helyzetét, akiknek havi 50 ezer dináros összjárandóságból kell elkülöníteniük 10-20 ezer dinárt csak a tankönyvek megvásárlására. A helyzet még súlyosabb azokban a családokban, amelyekben két vagy több gyermeket kell iskoláztatni. Maja Gojković erre vonatkozólag is szót kért, hogy rámutasson arra, hogy Szerbiában mindig is ingyenes volt az oktatás, de a tankönyveket meg kellett venni. Az ingyentankönyvek, illetve a tanfelszerelés költségeinek fedezése annyira megnövelné az oktatás költségeit, aminek a következményeit már a szülők sem néznék jó szemmel.
Mladen Šarčević oktatási miniszter igyekezett pontot tenni az ingyentankönyvek által kiváltott vitára, mondván, hogy 2018-ban az állami költségvetésből jelentős összeget fordítanak az oktatásra, bár a 2016-2017-es tanévben is 86 ezer általános iskolás jutott ingyentankönyvhöz. Közölte, hogy készül a tankönyvekről szóló törvény, ami a digitális tankönyvek használatát is lehetővé teszi majd, vagyis nyilván a szülők költségei is jelentős mértékben csökkenni fognak. A miniszter rámutatott arra is, hogy sajnos jelenleg több iskolában is a személyi érdekek nyomán olyan tankönyvcsomagokat vásároltatnak meg a szülőkkel, amikből a diákok a tankönyvek felét nem is használják. A tankönyv piaci negatív versenyére is megoldást szeretnének találni.
Boško Obradović, a Dveri képviselője a tankönyvek tartalmára szeretett volna rámutatni, a hagyományos családi értékek képviseletére a tankönyvekben, mondván, ne legyen a hatalmi koalíció európaibb az európai államoknál, és ne hirdesse a homoszexualitást mint természetes jelenséget. Maja Gojković ezt gyűlöletbeszédnek tartotta.
A képviselők a két napirenden szereplő törvényre 1234 módosítási indítványt nyújtott be, 904-et csak az oktatási kerettörvényre, 330-at pedig a felsőoktatási törvényre.
Elfogadták a VMSZ törvénymódosítási indítványait
A szerb kormány elfogadta a Vajdasági Magyar Szövetség összes módosítási indítványát, amelyeket az oktatási törvénycsomagra nyújtottak be – közölte a közösségi médiában Pásztor Bálint frakcióvezető. A VMSZ a két törvényjavaslatra tíz módosítási indítványt nyújtott be.
