Családunkban egy vegetáriánus és egy tejérzékeny is van, és vagyok én, aki nagyon szereti a gibanicát (és akinek nincs könnyű dolga főzéskor, ilyen „elvárások” mellett). Ki kellett találnom olyan gibanicát, amely a család aprajának-nagyjának megfelel, és ízlik is. Így született meg a vörös lencsés-krumplis-spenótos gibanica, amit már egy régebbi rétesreceptnél emlegettem.
Hozzávalók: 50 dkg rétestészta, 10 dkg vörös lencse, 15 dkg spenót, 40 dkg krumpli, 3-4 közepes gerezd fokhagyma, 1 dl hidegen sajtolt napraforgóolaj, 2 dl tej vagy növényi tej, 1 púpos kk. só, bors ízlés szerint, 2 csipet szódabikarbóna.
Elkészítése: Ha egy mód van rá, vegyünk friss tésztát, mert ha finom friss a tészta, finomabb, puhább lesz a gibanica is. A lencsét kétszeres mennyiségű vízben felteszem főni, picit meg is sózom. Néha bepillantok a fedő alá, megkevergetem, s ha elforrta a levét, öntök még hozzá egy keveset. Azért csak annyit, mert úgy finomabb, ha a végén nem kell leszűrni. A vörös lencse gyorsan megfő, amikor kész, leveszem a tűzről. Közben meghámozom a krumplit, és lereszelem egy nagyobb edénybe. A fokhagymát is megpucolom, és kisebb lyukú reszelőn lereszelem azt is egy kisebb edénybe. Ráöntöm az olajat. Megmosom a spenótot. Apróbb levelűt szoktam venni, ezért nem aprítom fel. Ha nagyobb levelű a spenót, akkor összevágom, a teljesség igénye nélkül. A fokhagymás olajhoz hozzáadom a sót, borsot, tejet és a szódabikarbónát. Összekeverem.
A sütőt bekapcsolom 200 fokra. A munkafelületre kikészítem a krumplit, a spenótot, a tésztát, a fokhagymás lét és egy mélyebb falú tepsit, amiben majd sütöm a gibanicát. Kiolajozom a tepsi alját, majd egy-két lappal kibélelem, úgy, hogy a szélei kilógjanak a tepsiből. A következő lapot összetépkedem, és ezeket a darabokat összegyűrve belemártogatom a fokhagymás lébe, és a tepsibe sorjázom őket. A fele tésztával így járok el. Amikor ezzel megvagyok, megfelezem a reszelt krumplit is, és rászórom a tésztára, majd a spenót és a lencse felét is szépen elegyengetem a tésztán. Erre ismét jön a tésztatépkedés és mártogatás, tepsibe sorjázás. Az utolsó tésztalapot egészben hagyom. Beleszórom a tepsibe a maradék krumplit, spenótot és lencsét. A kilógó tésztaszéleket ráhajtom a rakottasra, és a tetejére rakom félbehajtva az utolsó lapot. Annak a széleit beigazítom a tepsi oldalaiba. Tetejét megkenem a fokhagymás lével, ha maradt, ha nem, akkor csak sima olajjal. Az előmelegített sütőben 45 percig sütöm. Nem fedem le. Amikor kész lett, uborkát karikáztam fel hozzá, de közben az jutott az eszembe, hogy legközelebb csinálok hozzá olyan paradicsommártást, amilyent a pékeknél szoktak adni a pizzás burekhez.
Ezt a gibanicát szeretem hosszabb út előtt elkészíteni. Amikor kihűl, szépen lehet vágni, nem szóródik. Így fel tudom szeletelni, és útravalónak elcsomagolni.
Igazából ennek a receptnek is több változatát elkészítettem már. Aki kicsit jártasabb a konyhában (és nemcsak a hűtőszekrényt nyitogatja, hanem a fakanalat is forgatja), annak nem lesz nehéz a fenti recept alapján elkészíteni a változatokat.
Amikor medvehagyma szezon van, akkor fokhagyma és spenót helyett medvehagymát rakok bele, talán úgy még finomabb. Amikor meglátom a piacon a zöldhagymát, akkor szintén a spenótot és a fokhagymát lecserélem, és a zöldhagymát zöldjével együtt felaprítom, és azt rakom bele.
Kicsit talán macerásnak hangzik, de nem az, főleg miután már sül a sütőben. Közben el lehet készíteni egy finom karfiol- vagy tökkrémlevest, hogy az ebéd teljes legyen.
Jó étvágyat!
