A nyár végén izgatottan várták az érdeklődők az első nemzeti kriptovaluta (virtuális fizetőeszköz) kibocsátását. Az euróövezethez tartozó Észtország vállalkozott volna az eddig egyedülálló feladat teljesítésére. Már nevet is adott az elképzelt saját digitális pénznek: estcoinként vezette volna be az új fizetőeszközt, megelőzve így a világ többi országát.
A globálisan forgalmazható kriptovalutának nemcsak a technológiai, hanem a jogi kereteit is meg akarta teremteni. A kormány szerint az újítás segíthetné a digitális társadalom fejlődését. Ha megvalósulna az elképzelése, az újítással precedenst teremthetne más országok számára is.
A számításba azonban hiba csúszott. Az ősz elején az Európai Központi Bank (ECB) gyorsan lehűtötte a kedélyeket, sőt meg is torpedózta a tervet.
Mario Draghi ECB-elnök a minap elvetette az észt ötletet. Közölte: az eurózóna egyetlen tagállama sem adhat ki saját valutát, mivel a közösséghez tartozó országok egyetlen hivatalos fizetőeszköze az euró.
A virtuális pénznek nincs szinte semmilyen fedezete, nem állami intézmény bocsátja ki, hanem egy magánszemély vagy közösség, esetleg vállalkozás hozza létre komputerek (algoritmusok) segítségével. Sok tulajdonságában hasonlít a készpénzre, de fizikailag valójában nem jelenik meg, csak virtuálisan, tehát nem lehet kézbe venni. Ráadásul a közhiedelemmel ellentétben nem is az, aminek használói mondják (vagyis nem pénz), sokkal inkább tőkepiaci vagy befektetési eszköz, hiszen a klasszikus értelemben vett tényleges (nemzeti) valuták kritériumainak nem felel meg, nincs mögötte fundamentális érték.
Értékét ezért csak a bizalom adja, vagyis az, hogy használói elfogadják cserealapként. A kereslet mégis folyamatosan nő iránta.
A virtuális pénzek legismertebb és legrégebbi (2009-es bevezetésű) példája a bitcoin, amelynek jelenleg ismert több mint háromszáz „vetélytársa” közül a legéletképesebb és legkeresettebb a 2015-ben indított ether és a 2012 óta létező ripple.
Korábban Kína és Oroszország is jelezte már, hogy tervezi saját (állami) kriptovalutájának a kibocsátását. A használatban levő többi fizetőegységtől azonban igyekeznek távol tartani magukat, illetve állampolgáraikat; kockázatosnak tartják mindegyiket, s fokozott óvatosságra intik a használóit.
Kína nemrég meg is tiltotta az új kriptopénzek kibocsátását, a napokban azonban
olyan hírek érkeztek az országból, hogy a digitális valutákkal kereskedő, magántőzsdeszerű helyi internetes platformok (kriptotőzsdék) bezárását tervezi. Az új szabályokkal törvénytelenné nyilvánítaná mind a bitcoint, mind a többi virtuális pénzt.
Ezzel azonban valószínűleg csak átmenetileg vetheti vissza az egyre népszerűbb digitális fizetőeszközök iránti keresletet, illetve azok erősödését.
Miközben Kína szigorít, másutt például bitcoin-automatákat telepítenek, házakat, szolgáltatásokat és egyéb árucikkeket kínálnak a legrégebbi virtuális valutáért.
Svájc egyik városában (Zugban) pedig már az éves adó kisebb hányada is befizethető bitcoinban. Jövőre egy másik település, a Ticino kantonbeli Chiasso is csatlakozik a kezdeményezéshez az alpesi országban, amely évek óta élen jár a bitcoin széleskörű bevezetésében, lakossági elfogadtatásában.
