A Széchenyi-kártya program legtöbb hiteltípusában 100 millió forintra emelik a felvehető maximális hitelkeretet – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a KAVOSZ Zrt. ünnepségén, amelyen átadták a 250 ezredik Széchenyi kártyát.
Orbán Viktor miniszterelnök átadja az első 100 milliós Széchenyi-kártya hiteligénylésért járó jubileumi kártyát Gál Csabának, a G-COM Hungary Kft. vezetőjének (Fotó: MTI)
A kormányfő beszédében kiemelte: a kis- és közepes vállalkozások (kkv) hitelezése a magyar kormány számára nem piaci ügylet, hanem nemzetstratégiai fontosságú ügy. 2015-ben kétmillióan dolgoztak a kkv-knál, ami az összes foglalkoztatott 73 százalékát jelenti, vagyis a kkv-k nélkül nincs magyar gazdaság – mutatott rá.
Orbán Viktor hangsúlyozta: nem szabad a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítani, az, ahogy ma a magyar gazdaság működik, nem külső segítségnek tudható be, hanem a magyar gazdaság szereplőinek. Ez a mi magyar sikerünk, a saját erőfeszítéseinknek köszönhető – mondta.
Közölte: „színvonaltalan érvelés” az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését, hiszen a magyar költségvetés 18 ezer milliárd forint, az uniós támogatások pedig 1000–1500 milliárd forintot tesznek ki.
A miniszterelnök felidézte: 2011-ben, amikor a 150 ezredik Széchenyi-kártyát adták át, „még más szelek fújtak”, és politikai nézetektől függetlenül lehetett jogos kétség sokakban, hogy az az út, amelyet akkor választottak, eredményre vezet-e. Az akkori kihívások között említette a pénzügyi összeomlás elkerülését, az államadósság és a munkanélküliség megfékezését, továbbá az új alkotmányos rend körüli csatákat.
Az elmúlt hat év alatt nagy utat tett meg a magyar gazdaság, „szinte egy egész gazdaságtörténeti korszakot mentünk előre, és bizonyosságot szereztünk, hogy jó megoldásokat választottunk” – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarországon még mindig komoly fejtörést okoz annak megválaszolása, hogy összefogással vagy „magányos harcosként” lehet-e előrébb jutni a gazdaságban. Ma azt ünnepeljük, hogy vannak olyan korszakok, amikor minden feltétel adott, hogy az összefogásból kerekedjen ki a siker – fogalmazott.
Megjegyezte: a Széchenyi-kártya is az „unortodoxia megnyilvánulása”, és jól mutatja, hogy a szokatlan megoldások keresése nem 2010-es jelenség.
A miniszterelnök kijelentette: óriási teljesítmény, hogy 2002 után is megmaradt a program és túlélte az azt követő nyolc évet. Emlékeztetett, a programot illetően a fő érdem Demján Sándoré, és a munkahelyvédelmi akciótervért is őt illeti az elismerés, ő mondta, hogy „válság idején a normativitás nem kötelező”, szabad olyan döntéseket hozni, amelyek nem egyformán érintenek mindenkit.
Orbán Viktor beszéde végén elmondta: nem akarjuk eltagadni, hogy a gazdaságban profitközpontúnak kell lenni, de a kormánytól azt várjuk, hogy miközben megérti ezt a gondolkodást, alapvetően „magyarcentrikus gondolkodásmódot” valósítson meg. E két gondolkodásmód sikeres ötvözete a Széchenyi-kártya – zárta szavait a miniszterelnök.
