Zentán az idén is megemlékeztek a szövetkezetek világnapjáról. A Kertek helyi közösség nagytermében szombaton megtartott összejövetelen Kovács József, a Vajdasági Gazdakörök Szövetségének titkára köszöntötte az egybegyűlteket.
Kovács beszédében kiemelte, hogy a szövetkezetek működési elvei, az általa képviselt értékek olyan szolidáris társadalom kialakulását tűzik ki célul, amely törődik tagjai jóléti esélyének a megteremtésével, környezetük gazdasági, kulturális és civilizációs fejlesztésével. Kovács szerint elődeink a béke és az együttműködés reményével hirdették meg 96 évvel ezelőtt, s a magyaroknak is jelentős szerepük volt ennek a szervező-építő munkának a megalapozásában, ugyanis gróf Károlyi Sándor nem csupán a magyar szövetkezetek atyja volt, hanem a nemzetközi szövetkezeti szövetség alapító alelnöke is.
Kovács beszédében kitért arra is, hogy a szövetkezetek világnapján minden évben más-más témára helyezik a hangsúlyt, így az idei év mottója az, hogy a szövetkezeteknek mindenki számára biztosítaniuk kell a felzárkóztatást, hogy az esélyegyenlőtlenségek csökkenjenek a globalizálódó világban.
A nagyvilágban a szövetkezeteknek 155 éves tradíciójuk van – mondta el a VGSZ titkára, s a nemzetközi szövetség 40 állam hitel-, termelő-, értékesítő- és fogyasztási szövetkezeteit öleli föl világszerte, bolygónkon mintegy egymilliárd ember tagja valamilyen szövetkezetnek. Írországban a lakosság 70, Franciaországban 60, Ausztriában 59 százaléka tagja valamilyen szövetkezetnek, Magyarországon ez az arány 8 százalékot tesz ki.
A gazdaszövetség titkára elmondta, hogy egy ország mezőgazdasága akkor lehet verseny- és exportképes, ha az a racionális családi gazdaságokra és a nyugati típusú szövetkezetekre épül. Ebből eredően az itthoni szövetkezetek számára a mezőgazdasági szférában legfontosabb a föld- és a szövetkezeti törvény. Ezek közül az előbbinek a legnagyobb fogyatékossága az, hogy nem határozza meg a földmaximumot. A szövetkezeti törvény fogyatékossága Kovács szerint az, hogy az ott dolgozók is tagjai lehetnek ezeknek, ami lehetőséget ad a visszaélésekre, ezenkívül a jelenlegi törvény nem mondja ki, hogy egy gazdálkodó csak egy szövetkezetnek lehet a tagja. Márpedig ez gyengíti az identitástudatot, amely viszont elengedhetetlen a szövetkezetek zökkenőmentes működéséhez.
– Szerbiában az új típusú szövetkezeti mozgalom beindításához továbbra is hiányzik a szemléletváltás, a nyugati példák elsajátítása – állítja Kovács.
