2005-ben a Temes elöntötte Bánát határ menti falvait. Módost, Káptalanfalvát és részben Párdányt sújtotta az árvíz, melynek nyomai ma is láthatók. Hiába épült fel 365 új lakás és lakóház, mégis sokan elköltöztek. Káptalanfalvát most közmunkával próbálják szebbé tenni. A munkálatok tegnap kezdődtek meg és a következő négy hónapon keresztül tartanak. Káptalanfalván eddig még nem szerveztek közmunkát.
Tegnap kezdődött a falu rendezése (Fotó: Kecskés István)
Ez a falu a legkisebb és egyben a „legmagyarabb” bánáti település. Nincs iskolája, se élelmiszeres boltja, de még kocsmája sem. Csak kenyeret lehet vásárolni a faluban. Az utcán. Egy doboz gyufáért vagy más egyébért Módosra kell menni. Az árvíz után habár a falut újjáépítették, az itt élők száma mégis megfeleződött.
– Nyolcvanhat személy élt itt, amikor jött a vízözön. Utána többen elköltöztek Módosra, mert a károsultak választhattak maguknak lakóhelyet. Közben sajnos sokan a temetőbe is elköltöztek. Jelenleg a 22 házban 48 személy él. Ebből három kisgyerek, ketten általános iskolába járnak, négyen pedig középiskolások – mondja Molnár Anna, aki szerint korábban nagyobb volt az összetartás, az árvíz után sokan elkényelmesedtek, annak ellenére is, hogy sok mindent megkaptak az itt élők: az új házaktól kezdve a vízvezeték-hálózatig. Szerinte olyanok is vannak, akik munka nélkül szeretnének jól megélni. Erről tanúskodnak a növényzettel benőtt házak.
Az igazsághoz tartozik az is, hogy hiába vezet műút a faluba, hiába kapott új templomot, vízvezetéket, művelődési otthont a falu, hiába épült 24 új ház, ha a közelben nincs munkalehetőség. Eleven Ilonka nemrég óta özvegyként él Káptalanfalván. A fia is külföldre készül. Mint meséli, rókák, borzok kószálnak a faluban, de már a sakál is megjelent. Fél kimenni a faluszéli kereszthez. Közben a vidéket szárazság sújtja és az előttünk álló tél is nehéz lesz.
A faluban egyre kevesebben élnek, sok új ház is gazdátlan. Szinte nem látni a házakat a bozóttól. Most egy IPA-pályázatnak köszönhetően a következő négy hónapban először lesz falurendezés Káptalanfalván. Mint ahogy Mirjana Rikalotól, a módosi Rurális Fejlesztési Központ illetékesétől hallottuk, a Takarítsuk Káptalanfalvát nevű projektum egy nagyobb IPA-pályázat része.
Kihelyezték a kétnyelvű helységnévtáblát is (Fotó: Kecskés István)
Az a feladatunk, hogy rendbe hozzuk a falut és környékét, a bejáratokat, a katolikus és az egykori zsidó temetőt, és a falu központját, valamint az elhagyott házak környékét.
Káptalanfalván egykor több mint száz ház állt. Ma 22 házban laknak, vannak, akik semmi áron nem hagynák el szülőfalujukat.
– Itt akartunk maradni az árvíz után is, mert nekünk itt nagyon jó. Itt maradunk, ameddig élünk. A gyerekek is szeretnek ide hazajönni. Egyik Újvidéken, a másik pedig Nezsényben él. Minden hétvégén, amikor csak bírnak, hazajönnek az unokák is – meséli Pravda Rózsi.
Az anyaországi támogatásból felépített káptalani művelődési otthon négy évig, a helybeli Nőegylet megalakulásáig üresen állt. Az egykor híres káptalani bálokat már nem lehet visszahozni, de évente sikerül megszervezni néhány rendezvényt.
A püspöki levéltári iratok 1820-ban említik Káptalant, más források szerint a falut 1838-ban alapították Káptalanfalva néven. Első lakosai magyarok és bácskai németek voltak, két év múlva már 72 lakosa volt. A falu történetének fénypontja a kilencszázas évek elején volt, amikor is 365-en éltek itt. A falu többször változtatta a nevét: Káptalanfalva mellett volt Kaptolsko selo, Káptalan, Vladičino selo, jelenleg Busenje a falu neve. A település bejáratánál nemrég óta kétnyelvű helységnévtábla áll.
