Komoly vita alakult ki több uniós tagállam és Törökország között, ami az utóbbinak a gazdaságát kedvezőtlenül befolyásolhatja. Pont a legrosszabbkor, hiszen Ankarát és az EU-t is gondok sokasága fojtogatja.
A nézetletérések ellenére mindkét fél erősen egymásra van utalva. Fontos kereskedelmi partnerek, ezenkívül Törökország – egy közös megállapodás értelmében – kiemelt szerepet játszik a Kelet felől Európába özönlő migránsok feltartóztatásában.
A Brüsszel és Ankara közötti diplomáciai feszültség a tavalyi sikertelen török puccskísérletet követő tisztogatási hullám miatt folyamatosan növekszik. Németország és néhány másik uniós tagállam külön is komoly vitába keveredett Törökországgal, és ez tovább rontja a helyzetet.
Berlin a múlt héten irányváltást helyezett kilátásba a kétoldalú kapcsolatokban, mert úgy ítéli meg, hogy Ankara elfordult az európai értékektől. Az Angela Merkel kancellár vezette kormány felülvizsgálja a törökországi beruházásokhoz nyújtott állami garanciavállalásokat, s igyekszik lebeszélni a német állampolgárokat a törökországi utazásról, nyaralásról. Csak az utóbbi intézkedés több milliárd dollár veszteséget okozhat a törököknek.
A gazdaságukban fontos ágazatként működő turizmus egyébként sem tért még magához az oroszok által 2015 végén bevezetett, majd tavaly nyáron feloldott szankciók okozta stressz miatt. A puccs után kialakult belső feszültség sem tett jót a török idegenforgalomnak. Bár 2017 első öt hónapjában – éves összevetésben – 5,5 százalékkal 8,8 millióra nőtt az országba érkező külföldiek száma, ez még mindig elmarad a 2015 azonos időszakában regisztrált szinttől.
Az országban és a körülötte tapasztalható bizonytalanság, illetve az EU-val kialakult vita ellenére a török gazdaság egyelőre jól teljesít.
Bár a puccskísérlet utáni politikai instabilitás hatására 2016 második felében zsugorodott a bruttó hazai össztermék (GDP), az év egészében mégis 2,9 százalékkal növekedett. A 2017-es esztendő első negyedévében azonban már jelentősen felgyorsult a gazdaság: a várt 4 százalék helyett 5 százalékkal bővült éves szinten.
A Világbank a nyár elején 3,5 százalékra javította a török GDP idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. A félszázalékos korrekciót részben azzal indokolta, hogy a sikertelen puccs óta a vártnál gyorsabban javult a gazdasági helyzet az országban. A Világbank ráadásul biztatónak ítéli a török gazdaság hosszú távú kilátásait is. Úgy véli, hogy az ország GDP-je jövőre 3,9 százalékkal, 2019-ben pedig 4,1 százalékkal gyarapodhat.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is derűlátó elemzést tett közzé. Eszerint, a politikai kockázatok ellenére, a török gazdaság az idén 3,4 százalékkal növekszik, mivel a beruházások és a lakossági fogyasztás üteme egyre erőteljesebb.
A kormány előrejelzése még derűlátóbb. Ankara ugyanis ebben az évben 4,4 százalékos GDP-bővüléssel számol.
A képet némileg árnyalja a még mindig magas (hajszállal 10 százalék fölötti) munkanélküliség és a nyolcéves csúcs közelében tanyázó infláció, amely májusban 11,72 százalékon állt. Az is nyugtalanságra adhat okot, hogy a bizonytalanság miatt az új cégek vonakodnak belépni a török piacra.
