Megfordult Romániában a kivándorlási, illetve a belső migrációs szándék aránya: most már több mint kétszer annyian inkább belföldön keresnének jobb megélhetést, mint külföldön, a legvonzóbb városok pedig Kolozsvár, Bukarest és Temesvár – számolt be az MTI egy felmérésről, amelyet hétfőn ismertetett a román sajtó.
Bukarest és Temesvár mellett Kolozsvár a legvonzóbb város a betelepülőknek (Fotó: MTI)
A felmérés nem foglalkozik külön az erdélyi magyarsággal, de a migráció mindkét formája – mind a belső, mind a külföldre irányuló – komolyan érintheti az őshonos magyar közösség fennmaradását, amely a magyarok elvándorlása és a nem magyarok bevándorlása miatt arányszámában mindinkább visszaszorul az erdélyi városokban. A jelenség azért is különösen fontos kérdés, mert a román törvények a nyelvhasználati jogokat a nemzeti kisebbségek számára a lakosság arányszámához kötik.
Az erdélyi magyarság kivándorlása az MTI beszámolója szerint Tusványoson is téma volt a múlt héten. Péti Márton, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezető tanácsadója ismertetése szerint a legutóbbi nagy kitelepülési hullám a 80-as években indult el az anyaország felé és máig tart változó intenzitással, a kitelepülők száma eléri a 320 ezret a hozzátartozókkal.
A megmaradást illetően a gondot tetézi, hogy fiatalabb, képzettebb áttelepülőkről lehet beszélni. Az orvosok, fogorvosok Péti Márton szavai szerint például 5-10 százalékot képviselnek az áttelepülők között. Hozzátette: ha ez a folyamat nem indult volna el, akkor a magyarországi népesség 10 évvel korábban csökkent volna 10 millió alá.
Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet képviseletében három kivándorlási hullámról beszélt, az első 1988 és 1992 között zajlott, a célállomása elsősorban Magyarország volt, és mintegy 100 ezer embert érintett. A következő fázis 1992-től az ezredfordulóig tartott, ekkor szintén 100 ezer magyar hagyta el Erdélyt. Egy újabb kivándorlási hullám volt jellemző Románia uniós csatlakozása után, ekkor azonban már kevésbé számított célországnak Magyarország, belépett például Németország, Ausztria, Hollandia is mint választható lehetőség a jobb élet reményében távozóknak.
A kolozsvári népességkutató intézetnek a népszámlálási adatok alapján készült számításai szerint csaknem 1,4 millió volt 2011-ben az erdélyi magyarság száma. A legújabb becslésük szerint 2031-re 1 millió 74 ezer lehet majd a magyar anyanyelvűek száma, de a magyar anyanyelvű népesség továbbra megtartaná arányát a románokkal szemben. Székelyföldön a demográfiai trendek nem jók, de kedvezőbbek, mint a romániai átlag – jegyezte meg Kiss Tamás az MTI tudósítása szerint.
A bevezetőben említett, Mágnes-városok – migráció és ingázás Romániában című kutatásból, amelyet a Világbank szakemberei készíttettek, arra lehet következtetni, Romániában mintegy 3,6 millióan tervezik, hogy a következő öt évben más településre költöznek. Közülük mintegy 1,1 millióan készülnek külföldre, 2,5 millióan pedig Románián belül akarnak városukból, községükből elköltözni.
A migrációs késztetés elsősorban a fiataloknál erős: a távozni készülők átlagéletkora 35 év, háromnegyedüknek nincs gyereke, többségük az átlagnál képzettebb, nagyobb jövedelemmel rendelkezik, és többnyire a magánszférában dolgozik, az ország kevésbé fejlett déli és északkeleti térségeiben él – állapította meg a felmérés.
Az ország nyugati részén élők inkább külföldön, a Bukarest közelében élők inkább belföldön keresnének jobb érvényesülési lehetőségeket. A belső migrációs szándék tekintetében Kolozsvár bizonyult a legvonzóbbnak (15 százalék), amelyet Bukarest (14 százalék) és Temesvár (12 százalék) követ. Kolozsvár Románia második legnépesebb városa, de az ingázókat is magába foglaló agglomerációs rangsorban csak az ötödik. Ez utóbbi tekintetben a főváros után Temesvár számít a legnagyobb romániai városnak, ugyanakkor a bánsági városba és közvetlen térségébe érkezett a legtöbb áttelepülő az ország más térségeiből a 2001–2011-es időszakban.
A 2011-es népszámláláskor kiderült: az azt megelőző évtizedben 6,18 millió román állampolgár, a lakosság több mint 30 százaléka költözött más településre, mintegy hárommillióan pedig külföldre vándoroltak. A belső migráció valamivel több mint fele irányult más megyébe, és az áttelepülők 49 százaléka megyén belül költözött más településre. Az országon belül elköltözők 57 százaléka férfi, 43 százaléka nő – számol be a kutatás kulcsszámairól az MTI.
A felmérés 1250 válaszadó bevonásával készült, figyelembe véve az ország lakosságának területi, nemi, életkori és demográfiai eloszlását.
