A Szerbiai Képviselőház rendkívüli ülésén a köztársasági jogvédő, a Költségvetési Tanács három tagjának, valamint a Korrupcióellenes Ügynökség kilenctagú Bizottsága öt tagjának megválasztásáról szóló beterjesztések voltak napirenden. A vita középpontjában a jogvédő kinevezése állt. A parlament alkotmányos és törvényhozási kérdésekkel megbízott bizottsága Zoran Pašalićot, a Szabálysértési Fellebbviteli Bíróság elnökét javasolta a tisztségre. Pašalić a Szerb Haladó Párt köré tömörülő köztársasági parlamenti hatalmi többség közös jelöltje. Múlt pénteki ülésén a parlamenti bizottság összesen négy jelölt alkalmasságát vitatta meg. A Szerb Radikális Párt jelöltje Ekatarina Marinković volt, a Demokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt közös jelöltje Miloš Janković, aki Saša Janković volt jogvédő lemondását követően megbízott státusban töltötte be a szóban forgó tisztséget, az Elég volt mozgalom jelöltje pedig Vojin Biljić volt.
Fotó: Beta
Az ellenzéki pártok már a bizottság ülésén sem rejtették véka alá, hogy mi a véleményük a hatalom jelöltjéről. Egyetértettek azzal, hogy eddigi szakmai útja nem teszi alkalmassá az 1958-as születésű Zoran Pašalićot az ombudsman tisztségének betöltésére. Vjerica Radeta, a Szerb Radikális Párt képviselője említette meg elsőként, hogy Pašalić 13 év alatt végzett a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Karán, és 6,7-es átlaggal diplomázott. A szóban forgó képviselő, valamint az utána felszólalók szerint ilyen eredmény nem méltó a jogvédő tisztségéhez. Radeta azt is megkérdezte, hogy melyik volt az a tantárgy, amiből 7-esre vizsgázott, és ami elrontotta Pašalić hatos átlagát. Kérdésére választ azonban nem kapott.
A parlament tegnap kezdődő ülésén folytatódott a kritikus hangvétel. A Demokrata Párt és az Új Párt is egyetértettek azzal, hogy a jelölt nem méltó a jogvédő tisztségére. Arról is meg vannak győződve, hogy nem a polgárok jogait, hanem a hatalom és az SZHP érdekeit fogja védelmezni. Az aktuális hatalomnak nem az eddigieknél jobb intézményekre, hanem még az eddigieknél is némább polgárokra van szüksége, jegyezte meg Maja Videnović, a DP képviselője. Đorđe Vukadinović, a Mozgalom Szerbia Megmentéséért–Új Szerbia frakció képviselője emlékeztetett arra, hogy ahhoz, hogy valaki jogvédő lehessen, nem elég a jogi karon szerzett diploma, a jelöltnek a szakma kiemelkedő művelőjének kellene lennie. Az, aki tizenhárom év alatt hatosnál alig jobb átlaggal fejezi be az egyetemet, nem lehet a szakma kiemelkedő képviselője, szögezte le Vukadinović.
A hatalmi pártok képviselői kitartottak amellett, hogy Pašalić kiváló jelölt, aki – elődjével ellenben –, a vonatkozó törvénnyel összhangban fogja ellátni tisztségét és feladatait.
A jogvédőről szóló törvény négy feltételt állít a tisztség betöltőjével szemben: legyen okleveles jogász, rendelkezzen legalább tíz év munkatapasztalattal a jogvédő hatásköréhez köthető területeken, kiemelkedő tapasztalattal rendelkezzen a polgárok jogai védelmének területén és erkölcsi, szakmai kvalitásokról tegyen tanúbizonyságot.
Zoran Pašalić szakmai életútja kizárólag a szabálysértés területéhez köthető, hivatalos életrajzából nem derül ki, hogy az emberi, vagy a kisebbségi jogok, illetve azok védelmének területével mikor, milyen formában és milyen szinten foglalkozott. Nyolc évvel ezelőtt egyszer már a napilapok címlapjaira került, amikor szabálysértési bíróként 40 ezer dináros pénzbírsággal büntette Boris Tadić akkori államfőt, Snežana Samardžić Marković sportügyi minisztert és Aleksandar Antićot, a belgrádi városi képviselő-testület elnökét, amiért megszegték a vonatkozó törvényt és pezsgőt, azaz alkoholt fogyasztottak egy sportrendezvényen.
