2024. május 11., szombat

Időzített bomba

Azt mondják, hogy a meleg elveszi az ember eszét. Az autóban ülve néha olyan érzésem van, hogy örök kánikula tombol közutainkon. Mindenki megy a feje után, fittyet hányva a szabályokra. Nem kivétel ilyenkor sem a gyalogos, sem a kerékpáros, sem az autós.

Hétfőn szemtanúja voltam egy elgondolkodtató esetnek. Újvidéken a Vajdasági Rádió és Televízió székháza előtti, mellékutakat összekötő kereszteződésen egy középkorú férfi úgy gondolta, hogy az útra felfestett gyalogosátkelő helyeket ignorálva egyszerűen keresztben átvág a kereszteződésen. Nem érdekelte, hogy ezzel feltartja a forgalmat, vagy netalán szabálytalanságot követ el, neki ez volt a legrövidebb út a túloldalra. Egy autó majdnem el is ütötte, az idős sofőr reflexein múlott csak, hogy nem történt baleset. Az ijedségen felül nem történt semmi, s bár az autós szabályosan közlekedett, a gyalogosnak állt feljebb. Nem tudom miért, talán mert fülledt és meleg volt az idő, gyalogosunk pedig nem akart sokat a napon szenvedni, de lehet, hogy csak általános kulturális/neveltségi problémával küszködött. A történetben számomra az volt az elgondolkodtató, hogy ha a közlekedési kultúránk olyan, amelyben a szabályok be nem tartása az elfogadott viselkedési minta, akkor nyáron, amikor a kánikula miatt csökken a reakcióidőnk, tompulnak a reflexeink, fáradtabbak és figyelmetlenebbek vagyunk, a közutak valóságos időzített bombák lehetnek.

(Fotó: Ótos András)

(Fotó: Ótos András)

Nem hiába óvnak bennünket ilyenkor a közlekedéstől a közlekedési szakemberek, orvosok. Igaz, számos gépkocsiban van légkondicionáló berendezés, de ha jól körbenézünk, akkor még mindig sok olyan harminc év körüli jármű cirkál az utainkon, amelyben nincs légkondicionáló berendezés. Ilyen járműben dél környékén utazni kész büntetés, vezetni meg egyenesen kínzás. Mintha kályhában ülne az ember. Na meg hiába van légkondink az autóban, ha frontérzékenyek vagyunk, nem bújunk el a baj elől. A szakértők megfigyelése szerint a melegfrontra érzékeny emberek alapvetően ingerlékenyek, fáradékonyak, kábultak, magasabb a pulzusszámuk, emelkedhet a vérnyomásuk, és ez a közúti balesetek gyakoriságára is hatással van (önuralom elvesztése, meggondolatlan, agresszív, durva szabályszegések elkövetése stb.). Ezért melegfront idején az átlagosnál nagyobb türelemre, óvatosságra, s az önuralom megtartására van szükség a balesetek elkerülése érdekében. Ezzel szemben a hidegfront megérkezése nyugodtabbá, feszültségmentessé teszi az emberi pszichét, csökken az ingerlékenység, lelassulnak a reflexek, s az állandó álmosságérzet, valamint a fejfájás, nehézkes gondolkodás is gyakori jellemzők. Mindezek következtében hidegfront esetén gyakoribbak azok a közúti balesetek, amelyek az emberi figyelmetlenségre, a hibás helyzetfelismerésre, a késedelmes reakciókra vezethetők vissza.

És akkor még nem is beszéltünk a munkáltatójuk által állandó nyomás alatt lévő, sokszor túlterhelt és fáradt hivatásos kamion- és buszsofőrökről. Nem egyszer hallottam olyan történetet, hogy egy sofőr egy pillanatra elaludt a volánnál, és csupán a puszta szerencsének, vagy netalán a gondviselésnek köszönhető, hogy nem történt tragédia. A legnagyobb nyomás persze a buszsofőrökön van, hiszen felelősök a járművükben utazók életéért.

Hiába szigorítják a parlamentben a közlekedésbiztonsági törvényt, hiába ülnek minden második bokorban közlekedési rendőrök, amíg az utakon bombakráterekhez hasonló kátyúk vannak, amíg a polgárok gazdasági ereje csupán azt engedi meg, hogy harminc évnél idősebb, széteső, folyton műszaki hibával küszködő autókra futja, amíg egyes emberekben nem tudatosodik, hogy a szabályokat az ő biztonságuk érdekében vezették be, addig időzített bombában ülünk, amikor vezetünk. És nemcsak kánikula idején, hanem mindennap.