Az előző években ilyenkor megszokott melegtől eltérően az idén az időjárás igazán nem volt kegyes. Az év elejétől nagyon extrém időjárási körülmények uralkodtak és uralkodnak a térségben. Januárban az extrém hideg, majd áprilisban az egy hétig tartó hó, jég, a nyári hónapokban pedig a nagy viharok, a jégeső és a kánikula is megtette a magáét a szántóföldeken és a gyümölcsösökben. A szántóföldi növények állandó jelleggel ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, és ez nagyban befolyásolja a hozamokat és a termés minőségét is. Kiss Árpáddal, a Szabadkai Paraszt Egyesület elnökével az idei hozamokról, valamint az aszálykárokról beszélgettünk.
A búza felvásárlási ára tizenhat dinár (Fotó: Gergely József)
– A 2016. év a gazdák szemszögéből ideális volt, mert rekordhozamokat jegyezhettek. Az idén a hozamok húsz-harminc százalékkal alacsonyabbak. Annak ellenére, hogy a gazdák a legkorszerűbb technológiai eljárásokat vetik be a növénytermesztésbe, még mindig az időjárás az úr, ugyanis az idén a terméscsökkenés az extrém időjárási viszonyoknak köszönhető – mondta Kiss Árpád.
A folytatásban a felvásárlási árakról és a kifizetődő kultúrákról beszélt.
– Az utóbbi öt-hat évben az olajrepce termesztése a legkifizetődőbb, ugyanis a felvásárlási ár kihat a vetésforgó struktúrájának a kialakítására. Az olajrepce idei felvásárlási ára negyvenegy dinár. Ennek a kultúrának a hozama is alacsonyabb, mint az előző években, harmincöt métermázsa egy kataszteri holdon, a múlt évben negyven-negyvenkét métermázsa termett ugyanekkora területen, de még mindig az egyike a legkifizetődőbb növényeknek. A búza felvásárlási ára tizenhat dinár, van ahol ezt az összeget előlegben fizetik ki a gazdáknak, itt esedékes árkorrekció, de több helyen ez a búza végleges felvásárlási ára, az árpát pedig tizennégy dináros áron vásárolják fel – mondta Kiss Árpád.
A Paraszt Egyesület elnökétől megtudtuk, hogy a kalászosokat az idén háromszor kellett permetezni a gombabetegségek és különböző rovarok ellen. A rovarok elleni védelem minden évben külön kihívást jelent, ugyanis Szerbiában mintegy nyolcszáz növényvédőszer-gyártó vállalat működik, és tekintettel arra, hogy a hatóanyagokat külföldről hozzák be, a növényvédő szerek hatékonysága csak a benne található hatóanyagok kombinációjától függ, gyakran ugyanaz az összetétel, csak a forgalmazási név más.
– Annak ellenére, hogy a havi átlagcsapadék megvan, mégis aszályról beszélhetünk, mert ez a csapadék egy-két nap alatt hullott le, a többi napokon pedig csapadékmentes volt az idő. Ilyenkor nagyobb gondot kell fordítani a rovarok elleni védelemre, mert száraz időben mindig jobban veszélyeztetik a termést, mint esős időben. A gazdák eddig még nem jelentettek aszálykárokat. Békova irányában a jég sok helyen kettétörte a kukoricát és a napraforgót is megszabdalta. Mindezek ellenére az idén átlagos hozamokról beszélhetünk. A kánikulának is van előnye, a sok napsütésnek köszönhetően édesebbek a gyümölcsök, ugyanis több bennük a gyümölcscukor – mondta az elnök.
A jégkár megelőzése érdekében a gyümölcsösöket jéghálóval védik (Fotó: Gergely Árpád)
Szabadka és vonzáskörzetében a legjobb gabonatermés háromszorosának tárolására van elegendő siló. Több gazda saját tárolókapacitással rendelkezik, ahol az aratást követően még egy-két hónapig tárolja a terményt, amíg az ár nem korrigálódik.
– A Szabadkai Paraszt Egyesület segítségével mintegy hatvan gazda biztosítást kötött jégkár és talajvíz esetére, akik bejelentették a károkat, azokat a biztosító már ki is fizette. A jégkár megelőzése érdekében a gyümölcsösöket jéghálókkal védik, amelyek felállítását több gyümölcsösben a tartományi mezőgazdasági titkárság finanszírozta – mondta beszélgetőtársunk.
