Nem vitás: Szerbia az európai uniós csatlakozást fogja választani, amennyiben kénytelen lesz egy nap dönteni az Oroszországgal való közelebbi kapcsolatok és az uniós integráció között – jelentette ki Ana Brnabić kormányfő. A Bloombergnek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az Aleksandar Vučić jelenlegi államfő által megkezdett utat kívánja folytatni miniszterelnökként, s 2020-ra fel kívánja készíteni az országot az európai csatlakozásra – ekkor jár majd le a kormány mandátuma. Az EU az a hely, ahová mi igyekszünk – hangsúlyozta. Mint magyarázta, Szerbiának hagyományosan jó kapcsolatai vannak Oroszországgal, elsősorban a tradíciók, a vallás, a kultúra hasonlósága miatt.
Ana Brnabić 2020-ra fel kívánja készíteni az országot az európai csatlakozásra (Fotó: Beta)
– A szerb lakosság nagy része éppen ezért egyfajta „védelmezőként”, „nagy testvérként” tekint Oroszországra. Ezeket az érzéseket természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni, a szerb stratégiai törekvés azonban az, hogy az ország minél előbb az EU tagállamává váljon – közölte Brnabić.
A Bloomberg az interjúhoz fűzött egyik kommentárjában aláhúzta: az új szerb miniszterelnök asszony nem tudta megerősíteni, Szerbia akkor is kitart-e jelenlegi politikája mellett, mely az Oroszország elleni szankciók bevezetésének elutasításán alapszik, ha egy nap tényleg döntenie kell az uniós politika és a sajátos szerb politika között. Brnabić az ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, nem kommentálhatja ezt a témát ebben a pillanatban, a Balkánon nehéz bárminek is nagy figyelmet szentelni, egy bonyolult régióról beszélünk.
A kormányfő kitért arra is, hogy sok függ az EU-tól, amikor a csatlakozás idejéről van szó, mert Szerbia készen állhat 2020-ra, de az Uniónak is akarnia kell az új tagállamok felvételét ahhoz, hogy a csatlakozás sikerüljön. A Pristinával megkezdett párbeszéd folytatásáért szállt síkra, de hozzátette, most Koszovónak kell autonómiát adnia az ott élő szerbségnek, Pristináé a következő lépés. Arra a kérdésre válaszolva, hogy Vučić ellenőrzése nélkül is hozhat-e majd döntéseket, Brnabić azt közölte, meglepődne, ha nem hozhatna.
A KETTŐ NEM ZÁRJA KI EGYMÁST
Brnabić EU-val és Oroszországgal kapcsolatos gondolatai egy sor reakciót váltottak ki hatalmi és ellenzéki körökben is. Aleksandar Vulin védelmi miniszter éppen Alekszandr Csepurin orosz nagykövettel tárgyalt, s ezen a megbeszélésen véleményének adott hangot, hogy az európai út nem fogja kedvezőtlenül befolyásolni a Szerbia és Oroszország közötti jó kapcsolatokat. Nem zárja ki egymást, nem áll ellentétben egymással az európai integráció és a jó szerb–orosz viszony. Arra is ígéretet tett ugyanakkor, hogy Oroszország ellen Szerbia továbbra sem fog szankciókat bevezetni, a jelenlegi kormány ugyanis Aleksandar Vučić politikáját kívánja folytatni. Vulin köszönetet mondott az orosz politikusnak azért, amiért országa már hosszú ideje kiáll álláspontja mellett, és nem hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét.
LE KELL GYŐZNÜNK ELŐÍTÉLETEINKET
Nem létezik az a dilemma, hogy Szerbia az EU mellett és Oroszország ellen van, vagy fordítva – értékelte Branko Ružić államigazgatási tárcavezető, aki szerint az efféle dilemmák gyártása az általa kombipártoknak nevezett kis pártok érdeke, amelyek mindenből megpróbálnak bizonyos hasznot húzni. Mint mondta, nem látja, miért kellene Szerbiának megszakítania a kapcsolatait Oroszországgal az EU külpolitikájával történő összehangolás során. Szerbia sohasem fog hátat fordítani Oroszországnak, ugyanakkor nem fog hátat fordítani saját érdekeinek sem – fogalmazott Ružić. Mint mondta, fontos, hogy Szerbia tagja legyen az Uniónak, de ugyanolyan fontos az is, hogy a csatlakozás útján elérje az uniós követelmények szintjét, európai intézményrendszert teremtsen magának, s változtasson a mentalitásán is, mert jelenleg még nem képes megbirkózni bizonyos sztereotípiákkal és előítéletekkel – jelentette ki a miniszter.
Beszélt a hatalom és az ellenzék viszonyáról is, s megállapította, hogy az ellenzék önpusztító tevékenysége nem tesz jót egyik társadalomnak sem, annak ugyanis a hatalom hibáira figyelmet felhívó korrekciós jelleggel kellene rendelkeznie. Hamarosan olyan kérdések kerülnek az országban napirendre, amelyek kapcsán hatalomnak és ellenzéknek is egyet kell értenie bizonyos fokig, ekkor derül majd ki, az ellenzéki pártok mennyire képviselik önös érdekeiket, s mennyire fontos számukra az ország jövője – foglalta össze nézeteit a szocialista párti politikus, az alkotmány módosítására utalva.
ÍGÉRET SZÉP SZÓ...
Az ellenzéki pártok vegyes érzelmekkel fogadták a kormányfő kijelentéseit. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga bátorítónak nevezte, hogy Szerbia inkább az EU-t választaná Oroszország helyett, de Bojan Kostreš, a párt főtitkára arra figyelmeztetett, hogy az efféle kijelentéseknek nem szabad a vágyak szintjén kimondott kívánságoknak vagy elvárásoknak megfelelő kijelentéseknek maradniuk. Közölte, Ana Brnabić gyorsan bizonyíthatja, komolyan gondolja-e, amit mondott, s kikutathatja a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot kifosztó Gazprom ügyleteit. Arra is felszólította, foglaljon állást a niši orosz–szerb humanitárius központtal kapcsolatban, melyet külföldön sokan kémközpontnak tartanak.
A Dveri szélsőjobboldali mozgalom elítélte a kormányfő kijelentését, és közleményben tudatta: a szervezet szerint Brnabić azért került vezető pozícióba, hogy elválaszthassa Szerbiát Oroszországtól, és Brüsszel gond nélkül véghez vihesse kolonizációs politikáját a Balkánon.
