Meg kell védeni Magyarországot

Orbán Viktor: A multikulti dugába dőlt

MTI/hirado.hu

2017. június 27., 20:41

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Ma délután tartotta a Fidesz-frakció a nemzeti konzultációt kísérő „Álljunk ki Magyarországért!” országjáró rendezvénysorozatának záróeseményét. Az eddigi legsikeresebbnek mondott nemzeti konzultáció eredményeit értékelve beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is.

Orbán Viktor érkezik a Fidesz-frakció nemzeti konzultációt kísérő országjáró rendezvénysorozatának záróeseményére (Fotó: MTI)

Orbán Viktor érkezik a Fidesz-frakció nemzeti konzultációt kísérő országjáró rendezvénysorozatának záróeseményére (Fotó: MTI)

„Magyarország megvédéséhez meg kell állítani a migrációt, támogatni kell a magyar családokat és meg kell erősíteni a keresztény identitást” – összegezte három pontban a fő tennivalókat a KDNP elnöke tegnap Budapesten, a Fidesz-frakció nemzeti konzultációt kísérő országjáró rendezvénysorozatának záróeseményén.

Semjén Zsolt kijelentette: a migrációban az a legveszélyesebb, hogy nem visszacsinálható. A migránsok befogadásáról azt mondta, a keresztény válasz erre az „állapotbeli kötelességről” szóló tanítás. Kifejtette: egy embernek elsődleges kötelessége a családja iránt van, majd a barátai, rokonai iránt, azt követően a nemzet, és végül az emberiség iránt.

„Nem keresztény lennék, hanem elmebeteg, ha 20 hajléktalant beraknék a fürdőszobába és a konyhába a feleségem, az anyám és a három gyermekem mellé” – fogalmazott.

Semjén Zsolt szerint amit a magyar kormány tesz, az pontosan a keresztény tanítás: sokkal több segítséget nyújt Magyarország a bajba jutott embereknek a szülőföldjükön, mint a sokkal gazdagabb nyugati országok.

Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz–KDNP először gazdaságilag, majd a bevándorlástól védte meg az országot. Kifejtette, 2010-ben a napnál világosabb volt, hogy gazdasági eszközökkel kell megvédeni az országot, amely a végletekig ki volt szolgáltatva és azonnal intézkedéseket kívánt. „Magyarország el volt adósodva, a hiány 7-9 százalék volt, a kamatok pedig az egekben” – mondta, kiemelve, hogy 2011 után a költségvetési hiány 3 százalék alatt maradt, az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól és a külső államadósság is már 74 százalék alatt van. Kósa Lajos hangsúlyozta: Magyarország azért tudja megvédeni határait, ellenállni az „inváziónak”, mert pénzügyi értelemben megtámadhatatlan. „A határzár létesítése előtt 400 ezer ember ment keresztül Magyarországon, azóta viszont csak 738 jött és 19 ezret tartóztattak fel a hatóságok” – emlékeztetett.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kijelentette: jelentős gazdasági sikereket ért el Magyarország az elmúlt években, olyan eredményeket, amelyeket az emberek is sikernek tartanak. Kiemelte: a siker ma mást jelent, mint korábban, ma azt jelenti, amit a magyarok többsége sikernek gondol, vagyis azt, hogy növekednek a bérek, több a munkahely, és az emberek olyan munkahelyet találhatnak, amelynek révén magukat és a családjukat el tudják tartani. A miniszter szerint a szocialista kormányok alatt a hitelfelvételt tartották sikernek, és azt, hogy az állami vagyon stratégiailag meghatározó elemeit értékesítették.

Orbán Viktor – utalva a nemzetgazdasági miniszter által elmondottakra – közölte: „aligha lehet egyfélétől különböző” választ adni arra, hogy a gazdaság sikeres-e. „Senki nem tagadhatja le a makrogazdasági számok javulását, a kritikák heve mégsem akar alábbhagyni” – mondta, annak tudva be a helyzetet, hogy „nem úgy vagyunk sikeresek, ahogy mások szeretnék”. A globális elit is azt szeretné, ha Magyarország sikeres lenne, de úgy, hogy az első helyen nekik jó és csak a második helyen a magyaroknak – fejtette ki, rögzítve: a kormány ezzel szemben olyat akar, ahol az első helyen a magyarok részesülnek a gazdasági sikerekben és csak a második helyen a globális elit.

A kormányfő szerint két súlyos történelmi kérdés feszegeti ma Európa egységét. Az első a bevándorlás problémája, amit „megalapozottan szoktunk” újkori népvándorlásnak nevezni. A másik, hogy milyen jövő felé tartunk: Brüsszel Európája, vagy a nemzetek Európája felé – fejtette ki.

A kormányfő úgy vélte, a tét komoly, ezért mindkét kérdésben óriási erők feszülnek egymásnak. „Két olyan vita közepén állunk, melyek kimenetele hosszú évtizedekre meghatározhatja Európát, egyszer és mindenkorra visszafordíthatatlanul” – fogalmazott.

„Mi, akik a nemzetek Európáját akarjuk, nem vagyunk euroszkeptikusok. Mi eurorealisták vagyunk, sziklaszilárd alapokra akarjuk építeni az Európai Uniót.” Ez pedig az európai nemzetek valósága; ma az Unió ezen alapokon áll. Viszont egyetlen nemzetnek sem adhatják parancsba, hogy kikkel éljen együtt a saját országában. Ez csak a nemzetek szuverén döntése lehet – nyomatékosította a miniszterelnök.

Európa-szerte – néhány országot leszámítva – magas a munkanélküliek, különösen a fiatal munkanélküliek aránya, az eddig érkezett bevándorlóknak pedig csak töredéke állt munkába – jegyezte meg. Az „őrült ötletek csimborasszója”, hogy némelyek a szolidaritásra hivatkozva azon fáradoznak, kötelező jelleggel, a kvótarendszerrel vagy migránsfalvak kialakításával minden uniós tagállamba migránsokat telepítsenek.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: „nem akarok részt venni abban a történelemhamisítási német kísérletben, amely a migránsok 2015-ös beengedését Németország helyett Magyarország nyakába akarja varrni”. A német sajtóban folynak ilyen kísérletek.

Szerinte a multikulti „dugába dőlt”, aminek árát most az összes tagállammal, köztük velünk akarják megfizettetni. A nyugati országokba oktalanul beengedett migránsokat szét akarják osztani azok között, akik megvédték magukat és nem engedték be őket az országukba, mint Magyarország. Ezzel szemben Magyarország azt javasolja, hogy akinek nem kellenek, ne szétossza Európán belül, hanem szállítsa ki őket Európából – emelte ki.

A kormányfő felidézte: 2010 óta a legfontosabb közös ügyekben kikérték a magyarok véleményét. Az idén márciusban az ötödik nemzeti konzultációt indították útjára – s most éppen az imént említett kettős vitában kérdeztük meg az embereket.

A kormány hat kérdést tett fel, melyek mindegyike Magyarország nemzeti függetlenségéről szólt. Három a migránsválsággal kapcsolatosan, három pedig a gazdasági döntéseket illetően – emlékeztetett. Mivel mind a hat kérdésben egyetértés mutatkozott, „kimondhatjuk, szinte teljes konszenzus van abban, hogy a gazdaságunk függetlenségét és migrációs politikánkat meg kell védenünk a brüsszeli beavatkozástól” – fogalmazott a miniszterelnök.

A kormányfő szavait a szokásos „Hajrá Magyarország, hajrá magyarok” fordulattal zárta.

A Bálna Budapest Rendezvényközpontban tartott záróeseményen részt vett mások mellett Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Boross Péter volt miniszterelnök, Mádl Dalma és Antall Józsefné, valamint kormánytagok és a párt vezető tisztségviselői.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége