Az év első négy hónapjában a Nikola Tesla Repülőtér bruttóban kifejezett nyeresége 975,3 millió dinárt tett ki, ami 18 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának teljesítményét. Ebből a tiszta, azaz a nettó nyereség 831,7 millió, ami viszont 21 százalékkal több annál amit a 2016 első négy hónapjában sikerült elérni. A perióduson belül figyelemre méltó, hogy áprilisban 394,3 milliós bruttó, ebből 335,1 milliónyi nettó nyereséget jegyeztek, ami viszont 69 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Részben ehhez a váratlanul beköszöntő áprilisi tél is hozzájárult, hiszen a bevételek egy része a különböző légitársaságok által üzemeltetett repülőgépek jégmentesítéséből származott. A teljes bevétel április végéig 2,7 milliárd dinárt tett ki, ami viszont 11 százalékkal nagyobb összeg az előző év azonos időszakának bevételénél. Nemcsak a repülőtér pénzügyi eredménye, de nyilván elsősorban ennek okán a részvényeinek az ára is szárnyal az utóbbi időben. A hét elején a belgrádi tőzsdeindexet is a Nikola Tesla részvényeinek az ára tolta felfelé, egy-egy ilyen értékpapír ugyanis 1265 dinárért cserélt tulajdonost.
Időközben, május 30-án lejárt a többször is meghosszabbított határideje a belgrádi Nikola Tesla Repülőtér koncesszióba vételére vonatkozó ajánlatok benyújtásának. A Vučić-féle kormány még február 10-én jelentette meg azt a nyilvános felhívást, amely szerint koncessziós szerződés alapján 25 évre bérbe adná az ország legnagyobb repülőterét. A jelentkezők részéről kívánatosnak tartott feltételek között szerepel, hogy a Belgrád köré rajzolt 450 kilométeres sugarú körben más repülőteret működtető cégek nem pályázhatnak. Már a kiírást követően több tíz jelentkező nyújtotta be ajánlatát. Van közöttük kínai, orosz, német, svájci, ciprusi, indiai, török, francia, nagy britanniai, lengyel, görög, osztrák, holland és spanyol befektetők és konzorciumok is vannak. Állítólag az ismert kínai HNA befektetői csoport is érdekelt a légikikötő koncesszióba vételében. Ezenkívül a HNA idegenforgalmi befektetésekben is érdekelt Szerbiában. Jól értesült források szerint a háttérben már korábban le lett „zsírozva”, hogy a szendrői (smederevói) vasművek után a repülőtér és a bori rézbánya is kínai irányítás alá kerülne. Mindez azonban korántsem megbízható információ, annál inkább, mivel pl. a repülőtér privatizációjáról írnak, miközben a koncesszióba adás egészen más kategória.
MIÉRT KELL KONCESSZIÓBA ADNI?
Megjelentek különféle analízisek, elemzések, kommentárok is, melyekben azt feszegetik, hogy ha már ilyen nyereséges a repülőtér, miért akarják koncesszióba adni. A felületes szemlélő számára valóban úgy tűnik, logikátlan egy nyereséges, első számú tulajdonosának, az államnak profitot termelő céget másoknak felkínálni. A valóságban azonban a reptéri szolgáltatások esetében is érvényes, hogy kiélezett versenyhelyzet van. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan kell befektetni, korszerűsíteni, az új piacokat felkutatni, új szolgáltatásokat bevezetni és népszerűsíteni. Ehhez pedig tőkeerős háttérre és a szakmában jártas profi menedzsmentre van szükség. Például a vasművek esetében is amíg az állam volt a tulajdonos és a működtető, csak a gondok halmozódtak, annak ellenére, hogy a vállalat folyamatosan a legnagyobb exportőrök élvonalában foglalt helyet.
A Belgrád központjától 12 kilométernyire fekvő repülőtér az Etihad Airways csoport részeként működő Air Serbia bázisának tekinthető. Forgalma 2010 óta töretlenül növekszik. Ez azért is figyelemre méltó, mert a régió más hasonló repterei között vannak olyanok, melyek súlyos anyagi gondokkal, forgalomeséssel küszködnek, a Nikola Tesla Repülőtér utasforgalma viszont 2016-ban elérte a 4,9 millió főt, az idén április végéig pedig rekordszámú, 1,37 milliós utasforgalmat jegyzett. Kormánykörökben arra számítanak, hogy a nyertes pályázó legkevesebb 750 millió euró értékben olyan fejlesztéseket hajt majd végre, amiknek köszönhetően tovább tudja növelni a légikikötő forgalmát.
Az eljárás előirányzott menete szerint az interneten közzéteszik azon ajánlattevőknek a listáját, amelyek megfelelnek a feltételeknek és bejutottak az eljárás második fordulójába. A versenyben maradóknak további 75 nap áll rendelkezésükre, hogy kötelező érvényű ajánlatokat nyújtsanak be. Az ajánlatokat osztályozzák, majd az így kialakuló rangsor alapján születik meg a végső döntés. A szerb kormány decemberben fogadta el azt a törvényt, mely lehetővé teszi a repülőterek koncesszióba adását, hogy ilyen módon biztosítsák folyamatos fejlesztésüket és hatékonyabb működtetésüket.
