A magyar kormány véleménye szerint a migráció „rossz dolog”, mivel az elmúlt időszak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy egyebek mellett igen súlyos biztonsági kockázatai is vannak – hangsúlyozta Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere Brüsszelben, az európai uniós tagországok külkereskedelmi kérdésekben illetékes minisztereinek csütörtöki tanácskozását követően.
Szijjártó Péter kifejtette, a készülő európai fejlesztési stratégia két pontja is „lopakodó módon” a bevándorlást jó színben próbálja feltüntetni, és ezen túlmenően minden tagállamot arra akar kötelezni, hogy hasonlóan gondolkozzon a kérdésről. Magyarország csak akkor fogadja el a fejlesztési konszenzust, ha az világossá teszi és elismeri, hogy kizárólag az EU tagállamainak jog- és hatásköre eldönteni, milyen migrációs politikát kívánnak folytatni; illetve akkor, ha az nem akarja arra kötelezni a tagállamokat, hogy másként gondolkodjanak a migrációról, és hogy segítsék elő a migrációs folyamatokat.
A miniszter elmondta, vita van arról az Unióban, hogy pozitív-e vagy negatív a legális migráció gazdasági hatása. Ezzel kapcsolatban leszögezte: Magyarország úgy véli, mindaddig, amíg Európa több országában is jelentős munkanélküliség tapasztalható, az európai gazdasági politikáknak elsősorban arra kellene fókuszálniuk, hogy az Unió az európai gazdasági fejlődése érdekében hasznosítsa a meglévő munkaerő-tartalékot. Hozzátette, Magyarország véleménye szerint az elmúlt időszak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a migrációnak a többi között komoly biztonsági kockázatai is vannak. Kifejtette, a kontinenst súlyosan érintő demográfiai kihívásokra nem a migráció segítése, hanem a családok támogatása jelenti a megoldást.
A miniszter arról tájékoztatott, hogy a tanácsülésen világossá tette, egyetért azzal, hogy szükség van közös európai fejlesztési stratégiára, amely a migráció kiváltó okai kezelésének egyik legfontosabb eszköze. Magyarország ugyanakkor csak akkor adja támogatását annak elfogadásához, ha az biztosítja, hogy minden tagállam maga döntheti el, milyen migrációs politikát folytat és mit gondol a migrációról. „Magyarország nem akarja ráerőltetni egyetlen tagállamra sem, hogy ugyanazt gondolja a migrációról, cserébe elvárja, hogy senki se akarja ráerőltetni saját álláspontját, sem azt, hogy azt kötelező módon előírják számára” – húzta alá Szijjártó Péter.
Magyarország külgazdasági és külügyminisztere a tanácskozást követően kifejtette, az Európai Unió versenyképességének visszanyerése érdekében fel kell gyorsítani a szabadkereskedelmi megállapodások megkötését, ugyanakkor figyelembe kell venni az európai gazdasági érdekeket és a tagállami érzékenységeket is. Hangsúlyozta, Magyarország szorgalmazza, hogy Ausztráliával és Új-Zélanddal is meginduljanak még az idén a szabadkereskedelmi tárgyalások, ugyanakkor a tárgyalások során fokozottan figyelembe kell venni a Magyarország által felvetett mezőgazdasági érzékenységeket is. Hozzátette, Magyarország támogatja, hogy a Chilével kötött gazdasági együttműködés modernizálására irányuló tárgyalások még az idén meginduljanak.
Szijjártó Péter elmondta, az Európai Bizottság az Unió és Ukrajna között tervezett szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatban azt javasolja, hogy a megkötött, de mindeddig hatályba nem lépett megállapodásban foglaltakon túl az Unió adjon további kereskedelmi könnyítéseket Kijevnek. A miniszter aláhúzta, a javaslat a magyar mezőgazdaság szempontjából igen érzékenynek tekinthető, hiszen a kukorica, a búza, az árpa és a feldolgozott paradicsom esetén a könnyítések a magyar gazdák és a mezőgazdaság szempontjából igen komoly veszélyeket hordoznak magukban. Az Ukrajnával megkötött uniós szabadkereskedelmi megállapodást Magyarország az elsők között ratifikálta, további könnyítéseket azonban nem tud támogatni – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.
