Utak, infrastrukturális objektumok építésére hulladékból nyert alternatív anyagokat, például műanyagot is felhasználhatna Szerbia. Ilyen célra – mint a Szerbiai Építész Kamarában mondják –különösképpen alkalmas a hőerőművekből származó hamu, amiből nagy mennyiség áll a rendelkezésünkre.
A brit BBC nemrégiben a hulladékkezelésről és a plasztikból készült utakról sugárzott riportot. A megszólaltatott szakemberek szerint a plasztikutak forradalmi megoldást jelentenének a világon felhalmozódó irdatlan mennyiségű hulladékra. A világon több mint 40 millió kilométernyi út van, amelynek építéséhez elképesztő mennyiségű olajat használtak fel. Egy skót mérnök, Toby McCartney vetette fel az ötletet, hogy olaj helyett műanyag szemetet használjanak fel az utak építésénél. Ezzel egyszerre három problémát orvosolnának: könnyebben lehetne utakat javítani, kevesebb fosszilis energiahordozót kellene felhasználni, illetve drasztikusan csökkenne a műanyag szemét mennyisége a világon. McCartney vállalata a feldolgozott műanyag hulladékot aszfalttal keveri össze, így sokkal olcsóbb, de ellenállóbb utakat tud építeni.
McCartney keveréke a bitumen legnagyobb részét lecseréli műanyagra. A bitument olajból állítják elő, ez hozza létre a szükséges kötést az utakban. A plasztik golyókat olyan műanyag hulladékból állítják elő, ami mindenképpen szemétlerakókban végezné, mint például a polietilén csomagolóanyagok. A golyókat összekeverik a szokásos apró kövekkel, és egy minimális mennyiségű bitumennel.
McCartney már sikeresen meggyőzött két angol útépítő vállalatot, hogy az ő keverékét használják a bitumen helyett az utak építésekor és felújításakor. Állítása szerint ezek az utak sokkal olcsóbbak, és sokkal jobban bírják a terhelést is. Nehezebben keletkeznek rajtuk kátyúk, és sokkal ritkábban kell őket javítani. Ha több helyen elkezdik használni ezt a keveréket, sokkal „tisztább” utakon autózhatunk a jövőben.
Goran Rodić, a Szerbiai Építész Kamara alelnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy a csehek, a lengyelek, a németek és más nemzetek szakemberei már régóta használják az alternatív anyagokat, mint amilyen a hamu és a salak. Egyre erőteljesebb az a törekvés, hogy új utak építésénél felhasználják a műanyag hulladékot. Ennek olyan technikai sajátosságai vannak, amelyek megfelelnek a közlekedés követelményeinek, ilyen például a rugalmasság, a szilárdság és a tartósság. Rodić szerint Szerbiának követnie kell mások példáját, és végső ideje volna megszabadulni a hőerőművekben levő hatalmas hamulerakatoktól.
Jovan Despotović, az Építészeti Kar tanára korábban elmondta: az arab országok képviselői, akikkel hamuügyben beszélgetett, „elképedtek, amikor meghallották, hogy 270 millió tonna hamut
tárolunk”.
– Egyszerűen nem akarták elhinni, hogy nem használjuk fel a hamut. A tudatlanság és a sóderlobbi akadályoz bennünket a felhasználásban, pedig tudományosan bebizonyították, hogy a hamunak semmilyen káros hatása nincs az ember egészségére és környezetére – mondta Despotović.
