Az Országgyűlés kedden elfogadta a kormány javaslatára a jogi határzárat szigorító módosításokat.
Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését 138 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 6 – LMP-s és független képviselők által leadott – nem ellenében, 22 – zömmel szocialista – tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
Az új jogi szabályozás miatt már megkezdték a röszkei tranzitzóna kibővítését (Fotó: MTI)
Az új szabályozás szerint a menedékjogi kérelmet alapesetben a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a határon lévő tranzitzónában lehet benyújtani, a menedékkérőnek pedig a kérelme jogerős elbírálásáig ott kell várakoznia. Ezt a helyet ez alatt az idő alatt csak kifelé – vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé – hagyhatja el.
A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megszüntetheti az eljárást, ha a menedékkérő írásban visszavonja kérelmét, megtagadja a nyilatkozattételt, ujjnyomatának, arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy elhagyja a tranzitzónát. A megszüntető végzéssel szemben nincs lehetőség fellebbezésre. A menedékkérőnek a további jogorvoslattal nem támadható döntés közlése után el kell hagynia a tranzitzónát.
Bővítették a tömeges bevándorlási válsághelyzet elrendelésének lehetőségét is. Így például minden olyan esetben dönthetnek a bevezetéséről, ha a magyarországi határvonal schengeni szakaszának védelmét közvetlenül veszélyeztető, a migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki.
Változik a gyermekvédelmi törvény is: azokat a 14 és 18 év közötti külföldi gyermekeket, akik kísérő nélkül érkeznek, tömeges bevándorlási válsághelyzetben szintén a tranzitzónában helyezik el a menekülteljárás idejére. A 14 év alatti, kísérő nélküli kiskorúak esetében azonban továbbra is biztosított a gyermekvédelmi intézményi elhelyezés.
Kiegészítették továbbá a szabálysértési törvényt azzal, hogy aki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet ideje alatt nem a neki előírt helyen tartózkodik – amely helyet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról, tartózkodásáról szóló törvény vagy a menedékjogi törvény alapján jelöli ki a hatóság –, szabálysértést követ el.
A törvénycsomag a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Konténerszállások a bevándorlók elhelyezésére a röszkei tranzitzónában (Fotó: MTI)
KÓSA: LESZ MIATTA JOGVITÁNK
Minden bizonnyal lesz jogvitája Magyarországnak az Európai Unióval a határőrizeti területen lefolytatott eljárások szigorításáról szóló, kedden elfogadott törvénymódosításról, de állnak elébe – mondta Kósa Lajos, a Fidesz-frakció vezetője a keddi Frakcióinfó nevű sajtótájékoztatón.
A frakcióvezető hangsúlyozta: szerintük az elfogadott szabályozás megfelel az uniós jognak, a dublini előírásoknak és a szabályozással eleget tesznek Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek. A frakcióvezető elmondta: a módosítások nyomán az ország belsejében található menekülttáborok kapacitását csökkentik, de nem lehet azokat bezárni. Az ország szomszédságában polgárháború van, és bármikor lehet arra számítani, hogy menekültek érkeznek, az ő ellátásukról pedig gondoskodni kell – jegyezte meg.
AZ UNHCR BÍRÁLJA A DÖNTÉST
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) mélységesen aggasztja a kedden elfogadott magyar törvénymódosítás, amely valamennyi menedékkérő, köztük gyermekek kötelező fogva tartásáról rendelkezik az esetükben lefolytatott menekültügyi eljárás idejére – hangsúlyozta genfi sajtótájékoztatóján Cécile Pouilly, az UNHCR szóvivője.
A szóvivő szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden menedékkérőt, beleértve a gyerekeket is, huzamosabb ideig a határon elhelyezett, több méter magas drótkerítéssel körbevett konténerekben tartják majd őrizetben. Pouilly úgy látja, hogy Magyarország ezzel az új jogszabállyal megsérti a nemzetközi és az európai uniós jogból fakadó kötelezettségeit, a törvénynek ráadásul borzalmas fizikai és lelki hatása lesz a már egyébként is nagy szenvedésen keresztülment nőkre, gyerekekre és férfiakra. Mint hozzátette, a gyerekeket soha semmilyen körülmények között nem szabad őrizetbe venni.
Az UNHCR szóvivője emlékeztetett arra, hogy a szervezet már korábban is komoly aggodalmának adott hangot a Magyarország által emelt fizikai, továbbá a jogi és politikai akadályok miatt, amelyek csaknem lehetetlenné teszik a menedékkérők számára, hogy az ország területére lépjenek, menedékjogot kérjenek és nemzetközi oltalomban részesüljenek.
