Bakir Izetbegović, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagjának korábbi bejelentése, hogy Bosznia-Hercegovina kérni fogja a Szerbiával szemben tíz évvel ezelőtt, a hágai Nemzetközi Bíróság előtt lefolytatott nemzetközi eljárás felülvizsgálatát, tegnap Belgrádban tárgyalóasztalhoz ültette Aleksandar Vučić szerb miniszterelnököt, Tomislav Nikolić államfőt, Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét és Mladen Ivanićot, a boszniai államelnökség szerb tagját.
CSALÓDTAK, DE MEGŐRZIK HIDEGVÉRÜKET
Vučić szavai szerint Bosznia-Hercegovina keresete okán szertefoszlik mindaz, ami a két ország közötti kapcsolatok elmélyítésének tekintetében történt az utóbbi években. Hiszi, hogy a kezdeményezés nem jár sikerrel, viszont nem érti, hogy egyesek miért képtelenek a jövő felé fordulni, és miért térnek újfent vissza a múltba.
A tárgyalássorozat képviselői (Beta)
– Az a legveszélyesebb ebben a történetben, hogy a döntés negatívan befolyásolja a Szerbia és a Bosznia-Hercegovina közötti kapcsolatokat. Szinte semmissé teszi azt a kevés bizalmat, amelyet az utóbbi években sikerült kiépítenünk találkozóink alkalmával. Ha az ember figyelembe veszi, hogy Bosznia-Hercegovinában több mint egymillió szerb él, akik ellenzik a per felülvizsgálatát, és Bosznia-Hercegovina ennek ellenére is ezt indítványozza, Szerbia ellen fordulva, akkor világossá válik, hogy mennyire mélyek a két ország közötti problémák. Nem engedhetjük meg, hogy megalázzák Szerbiát, másrészt viszont továbbra is az az elsődleges célunk, hogy jó kapcsolatokat ápoljunk Bosznia-Hercegovinával, és hogy ezeket elmélyítsük. A nemzetközi közösségtől most sem számítok semmire, még csak arra sem, hogy reagál Bosznia-Hercegovina kezdeményezésére. Fejfájást okoz a nemzetközi közösség kettős mércéje. Szerbia büntetőjogilag felelősségre vonja saját háborús bűnöseit, egy egész nemzetet vagy országot viszont nem lehet bűnössé nyilvánítani – fogalmazott Vučić.
MÁR TAVALY BEJELENTETTE
Bosznia-Hercegovina 1993-ban benyújtott keresete nyomán a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) járt el. A bíróság 2007. február 26-án elutasította Bosznia-Hercegovina Szerbia elleni keresetét, azzal a megállapítással, hogy bűncselekmények, háborús bűnök történtek Boszniában, de a népirtást nem lehet Szerbia számlájára írni. Az ügy újratárgyalására irányuló kérelem benyújtásának határideje 2017 februárja.
Bakir Izetbegović tavaly márciusban, a Radovan Karadžić elleni elmarasztaló hágai ítélet kihirdetését követően jelentette be először a per újratárgyalása kérelmezésének lehetőségét. Azt mondta, a Karadžić elleni ítéletet jogászaik tüzetesen felülvizsgálják, és ha arra a megállapításra jutnak, hogy az ítéletben új elemei merülnek fel a kilencvenes években Boszniában elkövetett népirtásnak, akkor megfontolják a Szerbia elleni eljárás újratárgyalásának lehetőségét. Dr. Várady Tibor nemzetközi jogász, aki a Bosznia-Hercegovina által indított perben a szerb jogi csapat tagjaként a joghatósággal foglalkozó fázisban vett részt, akkor lapunknak nyilatkozva úgy értékelte, hogy a Radovan Karadžić elleni ítélet nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek alapján indítványozhatnák a Bosznia-Hercegovina által Szerbia ellen népirtás vádjával indított per újratárgyalását.
FOLYTATJÁK A TÁRGYALÁST
Milorad Dodik szerint az újratárgyalás indítványozásának semmi köze az igazságossághoz, hiszen akkor ezt a lépést meg sem lépték volna. Ez gyűlöletcselekmény – szögezte le tegnap Dodik, és hozzátette, hogy Izetbegović és mindenki, aki támogatta ezt a döntést, továbbra is arra a hazugságra kívánja építeni politikai karrierjét, hogy a szerbek népirtást követtek el Bosznia-Hercegovinában. Izetbegović ezzel minden ajtót bezárt az ország előtt – nyomatékosította a boszniai szerbek politikai vezetője, aki szerint a bosnyák politikus egyik valós célja a bosznia-hercegovinai szerb politikum ellehetetlenítése.
Mladen Ivanić a nemzetközi közösség mielőbbi reakcióját sürgeti, és bejelentette, hogy Szerbia államvezetésének képviselőivel a következő napokban is rendszeresen egyeztetnek, hogy meghozzák a végső döntést Bosznia-Hercegovina újratárgyalási keresetével kapcsolatban. A boszniai szerbség és Szerbia politikai vezetői közösen próbálják felkutatni a megoldást, hiszen ez a szerb nép érdekében áll – nyomatékosította Ivanić.
Tomislav Nikolić államfő is megerősítette, hogy a felek a következő időszakban gyakrabban találkoznak, mert nemcsak Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság, hanem Bosznia-Hercegovina, illetve a szerbek és a bosnyákok közötti kapcsolatok sorsáról is beszélgetniük kell. Izetbegović és a bosnyákok döntésével nemcsak a szerbek, hanem a boszniai horvátok és a nemzetközi közösség sem ért egyet – tette hozzá a szerb elnök.
