A Nagybecskerek közelében fekvő Szentmihályon ezekben az ínséges időkben is látni új házakat. Rendezett a határ, sok a fóliasátor. Egykor a helybéliek dohánytermelők, jószágtenyésztők voltak, ma pedig a kertészeikről ismertek. Nincs sok földjük, mégis a nagybecskereki és más városok zöldségpiacainak ellátói. Ehhez pedig sokat kell dolgozni. A szorgalmat itt már a gyerekkorukban megtanulják.
Szentmihály (Fotó: Kecskés István)
Ahogy Flaman István, a szentmihályi helyi közösség titkára elmondta, munkalehetőség híján az utóbbi két-három évben több fiatal külföldön próbált szerencsét. Főleg azok maradtak, akiknek megvolt a kellő családi hátterük a gazdálkodáshoz. Németország, Ausztria, Magyarország, Svájc, Nagy-Britannia a célországok. A titkár szerint mindemellett a falu erős, életképes, nagy benne a sürgés-forgás. Sok civil szervezetük van, amelyek a körülményekhez képest jól dolgoznak.
A nagybecskereki gyárakban mintegy negyven szentmihályi dolgozik. Most szeretnék a faluhoz tartozó 17 hektárnyi legelőt visszakapni, hogy ott egy kisebb feldolgozóipari létesítményt hozzanak létre, mivel csak munkahelyek létesítésével lehetne jobban a faluhoz kötni a fiatalokat.
A falu közel van Nagybecskerekhez és a kommunális infrastruktúra is kielégítő. Tavaly elkészült a vízvezeték-hálózat, és folyamatban van a háztartások rácsatlakoztatása. Jövőre pedig remélhetőleg hozzáfognak a szennyvízlevezető csatornahálózat építéséhez is.
Szentmihály 1979-ben kapott új iskolaépületet, a tornaterem építése pedig 2012-ben kezdődött el. Tavaly, november 17-én ünnepélyesen megnyitották. A mintegy 80 diák azonban továbbra is a tantermekben vagy az iskola előcsarnokában tornázik. Az épület ugyanis azóta is várja a használati engedélyt.
Nincs pontos kimutatás az elvándorlás méreteiről, de a bánáti falvakhoz képest Szentmihályon a lakosság elöregedése még nem nagyméretű. A 430 házban most 950-en élnek. A kilátásokról megoszlik az itt élők véleménye.
– Tavaly is 18-an haltak meg, három-négyen születtek. Az idén is már hárman elhunytak, egy csecsemő született. Így van ez a többi környező faluban is. A falunknak a legtöbb lakosa az 1960/70-es években volt, amikor mintegy 1400-an éltek itt. Ehhez a kimutatáshoz képest a lakosságnak csaknem 70 százaléka még megvan. Az arány sokkal jobb, mint például Magyarcsernyén, ahol egykor több mint négyezren éltek, mára pedig ezren sem maradtak – mondta Tóth Ernő tanácselnök.
A katolikus templom (Fotó: Kecskés István)
Húsz-egynéhány család foglalkozik nagyban kertészettel. Több mint 70 ezer négyzetméternyi fóliasátorban termelnek. De nincs ház háztáji kert nélkül. Kezdő, fiatal kertészek azonban nincsenek. Ráadásul szűkül a piac, tavaly pedig a jég elverte a termést, kárt okozott a fóliasátrakban. Tapasztalatból tudják, hogy csak magukra támaszkodva lehet átvészelni a megpróbáltatásokat. Bálint János elmondása szerint a természeti csapás hatással volt az idei vetésre, amihez komoly befektetések kellenek. Nem könnyű újraindulni, de megvásárolta a vetőmagot és a műtrágyát is, és bízik abban, hogy sikerül majd pótolni a kiesését.
Szentmihály egyik jelképe az 1960-ban alapított Fúvószenekar. Egykor 13-an voltak, jelenleg öt tagja van. Számos fellépésük volt, nemcsak a vajdasági településeken, hanem Magyarországon is. A környéken pedig a közelmúltig nem múlhatott el rendezvény nélkülük. A 82 éves, baritonkürtön játszó Miller József szívesen emlékezik vissza azokra az évekre, amikor gyalog jártak be a nagybecskereki zeneiskolába. Most felhívásokkal is döcögős a fiatalítás. Mint elmondta, leginkább csak a temetésekre mennek, de csak úgy, hogy a kápolnától ne kelljen sokat gyalogolni. Sajnálja, hogy a szülők nem invitálják a gyerekeiket a zenekarba. Pedig most sokkal jobb feltételek mellett lehet tanulni. Az egyetlen jelentkező az ötödikes Törköly Csaba volt, aki maga is csodálkozott azon, hogy nem jelentkeztek többen a felhívásra.
A faluban 14 civil szervezet működik. A legtevékenyebbek között van a József Attila Magyar Művelődési Egyesület. Az egyesület rendszeresen fellép a Gyöngyösbokrétán és a Durindón. Az egyesületnek mintegy 25 idősebb, aktív tagja van, akik a népdalkórusban és a hagyományőrző csoportban is tevékenykednek. Lingli Mónika, az egyesület elnöke büszke arra, hogy már negyedik éve működik a Nevenincs néptánccsoport, akik a Gyöngyösbokrétán képviselik az egyesületet. Ezenkívül van egy, még fiatalabbakból álló csoport is, amely majd idejekorán a nyomdokaikba lép.
